NYITÓKÉP: SZABÓ PÉTER PÁL ILLUSZTRÁCIÓS FELVÉTELE
A hétvégi, szégyenletes kimenetelű bajnoki mérkőzésünket követően szerdán, a Slovnaft Cup 4. fordulójában kellett helytállnunk. Ezúttal már a sorsolás sem kedvezett a DAC-nak, hiszen Bős és Felsőszeli után lényegesen távolabbra, az ország keleti felébe utaztak a sárga-kékek. Guľa mester egyelőre maradt a helyén, és a 3. ligás szinnai futballklub vendégszeretetét élvezhette, ahol a csapat jelenleg amatőr státuszú labdarúgókból, többek között: tűzoltóból, grafikusból, pénzügyi tanácsadóból áll. A győzelem és a továbbjutás tehát nem lehetett kérdéses, na de egy 5:1-es fiaskó után bizony minden megtörténhet. Az öltözőben valószínűleg a légy zümmögését is hallani, a sajtó viszont annál hangosabban cikkezik az esetleges edzőváltásról. A Fradi korábbi trénere, Sztanyiszlav Csercseszov neve került szóba.
Visszatértve a zsolnai vereségünkre, illetve az arra írt meccsjegyzetem visszhangjaira szurkolóink kivonulásával kapcsolatban. Nos, a véleményünk javarészt megegyezett, hiszen badarság lenne a homokba dugni a fejünket, legyen szó akár szeretett csapatunkról. Az olyan reakciókat, miszerint a szurkolóink megfutamodtak volna, idézem: „elhagyták a süllyedő hajót” viszont kategorikusan visszautasítanám. Ezek a srácok – és természetesen a hölgyek is – szabadidejüket és pénzüket nem sajnálva elkísérik a csapatot a világ végére, ha megy a szekér, ha nem. Sőt, biztos voltam benne, hogy Szinnára is eltalálnak páran, de minimum a születésnapját ünneplő Bekő Gábor bátyám Vághosszúfaluról!
Bizony a kemény mag él-hal a DAC-ért, egyáltalán nem sikerorientált társaság, és kiváltképp nem megmondóemberek vagy fotelharcosok ők – ilyesféle reakció is érkezett hellyel-közzel!
Amióta világ a világ, a klubhűség ellenére megtörténik, hogy a szurkolók ilyen vagy olyan formában kifejezik a nemtetszésüket a látottakkal kapcsolatban. Egy dolog a szív, míg másik az ész! Zsolnán a 75. percben kivonultak a vendégszektorból. De szurkoltunk már például háttal állva is Szenicén a Szakolca ellen. Vagy nem mentünk be az első húsz percre Miaván, miközben Kontár Zoli vezetést szerzett a DAC-nak. Minden esetben elutaztunk, elkísértük a csapatot, méghozzá nem kifejezetten „cseh turisták” módjára, akik a hátizsákokban cipelik magukkal a húskonzervet – hanem a helyi specialitásokat megízlelve! Szóval, sok minden történt már a lelátókon, vagy éppen a lelátók alatt. Szia uram, nagyobb űrtartalmú, az utazás megkönnyítésére szánt bőrönd érdekel?! Személy szerint talán csak a szervezett teljes bojkott híve nem lennék. Belefáradtam ugyanis, meglehet bele is öregedtem az ilyen dolgokba?! Na nem mintha mostanság szavam lenne ezügyben!
Evezzünk is más vizekre, méghozzá a távoli keletre – de nem a Távol-Keletre. Szinna városa egykori kiváló gólvágónk, Pavol Diňa szülővárosa, ahol Paľo a klub ikonja és mindenese egy személyben. Nem mellesleg az ünnepélyes kezdőrúgás elvégzését sem úszhatta meg.
„Szeretnénk jóvátenni a zsolnai vereséget, egyúttal tudatosítjuk, hogy a színeinkért és a klubunkért küzdünk…” – nyilatkozta Guľa mester a csaknem ötszáz kilométeres út előtt. A maródijaink listája időközben Ramadannal bővült, de a szinnai eső áztatta, víztócsákkal teli gyepre egyébként is kombinált kezdővel álltunk fel. Esküszöm, be sem állítottam még rendesen az okostévém, amikor a 10. másodpercben, gyakorlatilag középkezdésből vezetést szereztek a hazaiak – 1:0. Hidegzuhany volt a javából, alaposan bealudtunk! Mire végre megtaláltam a hangerő ikonját is, a szinnai együttes újabb két támadást vezethetett a kapunkra. Mennyivel egyszerűbb, amikor telefonon vagy laptopon nézem a focit, azon később kapjuk a gólokat – zárójel bezárva. A megilletődöttségünkből magunkhoz térve fokozatosan vettük át az irányítást, majd hat perc alatt, még az első félidő végéig sikerült fordítanunk. Előbb a 34. percben Čermák vágott be egy kipattanó labdát – 1:1. Ezt követően a 40. percben egy szabálytalanságért megítélt pontrúgás után Risvanis fejelt a kapuba – 1:2.
Helyreállni látszott tehát a világ rendje és a szívverésem is. A szokásos délutáni kávémat azért nem mertem bevállalni még a szünetben.
De nem csupán úgy látszott, mivel a második játékrész szintén villámgyors góllal indult. Ezúttal azonban mi szereztük: Goure elegáns mozdulattal juttatta a kapuba a játékszert – 1:3. Pár perc elteltével, az 53. percben Čermák szabadrúgásból megszerezte csapata negyedik, saját maga második gólját – 1:4. Több mint félórával a lefújás előtt így már végérvényesen eldőlt a továbbjutás sorsa, amibe azért a hazaiaknak is akadhatott volna beleszólásuk. A 62. percben viszont megszereztük az ötödik találatunkat is: Trusát remekül ugratták ki társai, aki egészen a kapuig vágtatott, és nem hibázott – 1:5.
Osztálykülönbség, sőt, immár két osztály különbsége!
Hisz’ a 71. percben Barišić egy szép lövéssel tovább növelte előnyünket – 1:6. Ez volt a horvát támadónk első gólja sárga-kékben, amit speciel a zöld vendégszerelésünkben jegyzett. A ráadás pillanataival együtt még mindig vagy húsz perc volt hátra, de az eredmény már nem változott. A hazaiak egy alkalommal a felső lécet trafálták telibe, Barišić pedig az üres kapuban az egy szem hazai védőt. Csendben jegyzem meg, hogy 63. percben Niarchos is pályára lépett. Az ég kék, a fű zöld (na jó, itt sáros volt), a görög pedig most is pontosan annyi gólt rúgott, mint az a fiatal suhanc az akadémiánkról, akit Guľa mester megint nem vitt el magával. Pl. éppen Niarchos helyett! A mérkőzés végére szó szerint felszántották a csapatok a játékteret, bizonyára lesz vele munkája a gyepmesternek. Ki másnak, mint Paľo Diňának…
Anno az ilyen találkozó után szoktuk skandálni, hogy: „Írik a kupa, írik a kupa! – nos kötve hiszem, hogy a jelen helyzetben rajtam kívül bárkinek is eszébe jutott volna ez az örökzöld rigmus. Pedig írik!
Kisebb infarktussal felérő kezdés után hat gólt rámoltunk be a harmadik ligás hazaiak hálójába, így végül megérdemelten jutottunk a Slovnaft Cup nyolcaddöntőjébe. Ettől persze a bajnokságban még mindig a hetedikek maradtunk, ott javítási lehetőség szombaton a Nagymihály ellen. A kupaküzdelmeink két hét múlva folytatódnak, ellenfelünk kilétét a napokban tudjuk meg. Hajrá, DAC!
SZINNA–DAC 1904 1:6 (1:2)
Gólszerzőink: Čermák 2x, Risvanis, Goure, Trusa, Barišić
DAC: Popović – Andzouana (63. Alex Pinto), Risvanis, Brunetti, Mendez – Romero, Dimun, Čermák (63. Vitális) – Trusa (63. Niarchos), Goure (54. Barišić), Herc (80. Redzic).