FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Keleti-, Malom-, Újfalu lakótelep – ilyen sorrendben épült Dunaszerdahely keleti városrésze, nagyjából egy-egy évtized különbséggel. Azt azonban, hogy pontosan hol ér véget az egyik, s hol kezdődik a másik, csak az igazán felvilágosultak tudják. Nyilván a lakcím valamelyest árulkodó lehet, viszont azzal, hogy a Malom lakótelep gyakorlatilag befejezetlen maradt, majd mint Újfalu épült tovább, még egy lokálpatriótának is fel van adva a lecke.
Joggal kérdezhetné a tisztelt olvasó, ez esetben miért lényegesek a határok? – főleg úgy, hogy terjeszkedő városunk nem állt meg Újfalunál: Zsigmond király lakópark, Pannon liget stb. Valóban nem mérvadó adatok ezek, bár akit kicsit is érdekel a város történelme, s azon belül lakókörnyezete alakulása, talán élvezettel olvas majd szülővárosom keleti peremének egykori szürkeségéről, ami mára színekben pompázva fogadja az utazót a kürti kanyarokból érkezve. Esetleg Komárom irányából, egy honvágytól fűtött Balaton-parti kirándulást követően?
Inkább korszakhatárokról beszélhetünk, ahol a panelházak egyes típusai és rendszerei tarkítják a Malom-lakótelep magas kéményével megspékelt látképet. Mindez egyszerre jelentette számomra az ismerős otthont, de egyben az ismeretlen „külvilágot” is, amelyet tinédzserként hellyel-közzel csak a vonat ablakából ismertem.
1990 augusztusában a dunaszerdahelyi képviselő-testület plenáris ülésén döntött úgy, hogy a [Malom-lakótelephez tartozó] Barátság tér mögött épülő új lakónegyed neve Újfalu lesz. Utalva, s mintegy emléket állítva az egykori, Szerdahely mezővárossal gyakorlatilag teljesen összeépült Újfalu településre, amelyekből 1854-ben (Nemesszeg és Előtejed községekkel is összevonva) megalakult Duna-Szerdahely. Tulajdonképpen városunk utolsó klasszikus, „szocialista” panel lakótelepéről beszélünk, hiszen a rendszerváltást követően már sehol sem épültek a városban előre gyártott vasbeton elemekből hasonló blokkok.
A városvezetés koncepciója a játszóterek létrehozásánál és felújításánál ma is az, hogy minden városrészben legyen egy központi játszótér, és ne egymás mellett több kisebb.
Az 1990-es évek elején még bőven épülőfélben lévő Újfalu lakótelep járulékos beruházásai nemtartottak lépést a lakásfejlesztéssel, s bizony a fiatal házasok többször nehezményezték, hogy a gyerekeknek nincs hol játszaniuk. 2000 áprilisában döntött úgy az önkormányzat, hogy a város akkor legfiatalabb lakótelepén sportolásra alkalmas kispályát és játszóteret épít. Bár a híradás Újfalu lakótelepről szólt, az említett kispálya és játszótér valójában a Malom-lakótelep szélén épült meg, mindössze néhány tíz méterre Újfalu képzeletbeli határától.
A Terapref vállalat által épített Barátság téri emeletes garázsház mellett állt – írtam sorozatunk előző részében, megemlítve, hogy ezt a játszóteret a nagyfiammal is gyakran látogattuk.
Hinták, libikókák, mászóka és csúszda is tartozott hozzá, illetve egy jókora aszfaltozott sportpálya. A pálya helyén csakhamar autóparkolót létesítettek, majd nem is oly rég a játszótér helyére immár uniós követelményű, rekotán borítású sportpályát. 2011 júniusában, gyermeknap alkalmából aztán valóban átadtak egy új játszóteret az Újfalu lakótelepen is, amit azonban néhány évvel később a lakók kérésére fel kellett számolni és áthelyezni, mivel sokan nem rendeltetésszerűen használták. Mára semmi sem emlékeztet rá, hogy itt valamikor kerítéssel bekerített játszótér állt, amelynek javarészt fából készült játékelemei immár megfeleltek az uniós normáknak is.
Nem úgy az a játszótér – egy lakótömbbel odébb – amelyet 2012 októberében a Szerdahely polgári társulás a „Színezd újra Szerdahelyt!” – önkéntes társadalmi program keretében igyekezett rendbe tenni.
A társulás elsődleges célja akkoriban a város játszótereinek fokozatos átfestése és rendbetétele volt. Elsőként az Újfalu lakótelep nagy, de kissé elavult játszóterét szemelték ki maguknak, hogy annak rozsdamarta játékelemeit a környéken lakókkal együtt átfessék. Az előzőtől eltérően, inkább a múlt rendszerre jellemző csővázas vaskonstrukciók láncos-kosaras hintái, libikókái, mászókája és csúszdája egy-egy jókora homokozó köré csoportosultak. A homokozók túloldalán padokkal. Emlékszem, volt ott egy egészen egyedi, félkör ívben kialakított, kissé puritán játékelem is, amelyen láncon lógó gumiabroncsok szolgáltak hintaként. Nesze neked EU-szabvány! De ha már itt tartunk, napjainkban a háttámla nélküli hinták vajon mitől biztonságosabbak? Máté fiam bele sem ül, Emese viszont ilyenben tanult meg hintázni, miközben a hátamon a szőr vele együtt „palintázott”:
– Kapaszkodj, nehogy kiessél!
– Apa, én már nagy vagyok… – jött a válasz.
Újfalu panelházai közt egy meglehetősen nagy zöldterület maradt üresen. Gyakorlatilag ezen a helyen áll a lakótelep játszótere napjainkban is. Természetesen már nem az imént leírt formában, viszont ugyanúgy a terület két sarkára telepítve.
A régi, elavult játékelemeket egytől egyig elbontották, majd 2020 végén vadonatúj, igényes játszóhelyeket alakítottak ki a helyükön. A koncepció nem változott, az egyes játékelemek szorosan a homokozók köré épültek, padokkal is ellátva. Ugyanitt, szintén önkormányzati beruházással kültéri fitneszpontot is létesítettek. A mai követelményeknek minden szempontból megfelelő, szép játékelemek mellett a kültéri tornaeszközök szintén jó lehetőséget kínálnak a közös sportolásra, közösségépítésre, illetve az egészséges életmód fenntartására. Tartósak és esztétikusak, kellemes kikapcsolódást biztosítva a környéken lakóknak.
Meg persze az arra sétáló, a várost felfedezni kívánó szülőknek és gyermekeiknek.
A saját testsúllyal végzett edzés nemcsak pénztárcabarát, de egyben effektív is. Otthon elvégezve, esetleg egy ilyen fitneszponton? – teljesen mindegy. Jó néhány hónapja gyakorlom, mivel így ötven felé ballagva – két kisgyermekkel – szeretnék továbbra is fitt maradni. Emlékszem az első tíz fekvőtámaszomra, „hulla” voltam utána. Ma már napi 100 a normám és ez csupán egy az elvégzendő feladatok közül, amire igazából 15-20 perc is elegendő.
Nem kell nagy tudornak lenni ahhoz, hogy kiszámoljam, tőlünk a Nyugati lakótelepről jelenleg ez a legmesszebb lévő játszótér. Viszont – igaz, csupán egyetlen alkalommal, de – ezt is bevállaltuk!
A világjárvány miatt még javában életben lévő megszorító intézkedések enyhülésével egy szép napsütéses napon magam is meglepődve tapasztaltam, hogy ismét valami újat, színvilágában pedig egyedi játszóteret fedezhettünk fel, s hódíthattunk meg. Hinták, rugós hinták, csúszdák, mászókák, valamint a homokozó közepén álló „rakéta” és a vízilovat formázó „kukac” mára Újfalu parkjának díszei lettek. Merthogy a panelházak közti tér azóta szép parkká változott, s az ott lévő fák néhány év múlva hűsítő árnyékot biztosítanak majd kicsinek és nagynak egyaránt.
Történt ugyanis, hogy a blokkok közti teret 2022 végén egy fásítási program keretében tették még élhetőbbé. Ekkor jó néhány fa és örökzöld került kiültetésre.
Dunaszerdahely városa még 2020-ban nyújtott be sikeres pályázatot a „Szlovákia zöld települései – Zelené obce Slovenska” c. pályázati kiírás keretében. A „Biodiverzitás támogatása zöld infrastruktúra elemekkel Szlovákia településein” projekt során az ország mintegy 190 településére ültetnek fákat, bokrokat, köztük Dunaszerdahelyen, az Újfalu lakótelepen is. A fák még a komoly fagyok beállta előtt, nyugalmi időszakukban, eredeti földlabdájukkal, tápanyaggal dúsított földdel együtt kerültek a talajba, így vegetációs időszakukat már új helyükön kezdhették meg. Ennek eredményeként nyírfa, galagonya, gyertyán, kislevelű hárs, szilfa, erdei fenyő és vörösfenyő színesíti az Újfalu lakótelep parkját, ahol a képen látható játszótér is áll. Jártál már itt?