Reklám
A Kakadémia magán gyermekintézmény immár tizennegyedik éve kezdte meg működését, amely időszak alatt több száz gyermeknek szolgált második otthonává. A Dunaszerdahelyi járásban elsőként létrehozott magán óvoda és bölcsőde apró léptekkel kezdte, akárcsak egy tipegő, majd lépésről lépésre sikerült kialakítanunk egy olyan közeget, amely nagyon pozitív hatással van a kis lakóinkra. Hogy miként zajlanak az események a Kakadémiában? Erről és sok minden másról kérdeztem a Kakadémia igazgatónőjét, Gyurkovics Kingát.
Kinga, kérlek ejts pár szót magadról!
Gyurkovics Kinga vagyok, gondolom, főképp azok a szülők ismernek, akikkel a professzionális karrierem során, a gyermekek révén találkoztam. Megismerkedtünk és többekkel a mai napig kapcsolatban vagyok, holott a kis „kakásokból” már szinte felnőtté cseperedtek. Szentmihályfán lakom, két gyermek boldog édesanyja vagyok, egyben minden más gyermeké is, hiszen a munkámból kifolyólag az anyaságot szinte minden egyes nap átélem a Kakadémiában. Óvónőként már több mint huszonöt éve dolgozom, amit jómagam nem is veszek munkának, hiszen már leánykoromtól az volt az álmom, hogy legyenek gyermekeim, és gyermekekkel dolgozhassak. A Kakadémiában már tizenegy éve töltöm be az igazgatói posztot, amely rendkívüli felelősséggel bír, hatalmas odafigyelést igényel, és olyan önzetlen szeretetet a gyermekek iránt, amelyet sokan el sem tudnak képzelni.
Reklám
A gyermekekkel való munka az egyetlen dolog az életemben, amelyet el tudok képzelni manapság, és ezen a jövőben sem szeretnék változtatni, még a kedvezőbb anyagi juttatások végett sem. Szívem minden egyes dobbanása a gyermekek iránt van, és az én életem így teljes, hiszen naponta megfizethetetlen boldogsággal jutalmaznak meg, ami számokban nem kifejezhető.
Hol kezdted a karriered, mely iskolában végezted el a tanulmányaidat?
Pedagógiai végzettségemet Modorban (Modra) szereztem, majd Pozsonyban folytattam tanulmányaimat a pedagógiai és szociális szakon, végezetül egy továbbképzésen is részt vettem, amelyen az autizmussal élő és egyéb, speciális nevelést igénylő gyermekekkel való bánásmódot sajátítottam el. Első munkahelyemként a szülőfalum óvodája szolgált, ahol több éven keresztül óvónőként dolgoztam, és ahol újoncként rengeteget tanultam a nálam tapasztaltabb kolléganőimtől. Egy idő után úgy éreztem, hogy egy kicsit felsőbb szinten is szeretném értékesíteni a tudásomat, így amikor két további falusi óvodában eltöltött néhány év után Dunaszerdahelyen megnyílt egy magánóvoda, úgy éreztem, kipróbálnám, milyen ez a környezet. Sajnos az az óvoda csak pár hónapot üzemelt, mivel elég szerencsétlen helyen működött, és épp akkor jött a gondolat, hogy elküldöm az önéletrajzomat a Kakadémiába, ami az egyik legjobb döntés volt számomra. Mivel eléggé feltörekvő természetű vagyok, így kis idő múltán bizalmat kaptam a Kakadémia tulajdonosától, aki kinevezett az intézmény igazgatójává, ami úgy érzem, hogy karrierem csúcspontja.
Mint a gyermekintézmény igazgatónőjétől, egyben egy anyától is kérdezem, mi az, ami miatt a szülők jól döntenek, ha a Kakadémiát választják?
Úgy gondolom, hogy a Kakadémia egy mérföldkő volt a járásunkban, hiszen elsőként kezdte meg tevékenységét, úttörőként, mondhatni „kisgyermekként” tette meg első lépteit. Az immár tizennegyedik évét betöltő intézményünk fő elképzelése az volt, hogy a gondjainkra bízott gyermekek második otthonává váljunk, ami nem volt egyszerű feladat, ám úgy gondolom, hogy mára ez teljes mértékben sikerült. Egy olyan közeget hoztunk létre, amely nagyon pozitív hatással van a ránk bízott gyermekekre, és ennek a legszebb megnyilvánulása, hogy hazaindulás előtt a szülő sokszor még jó pár percig várakozik gyermekére az öltözőben.
A Kakadémiában úgy működünk, akár egy család. Jelen vagyunk mi, a kolléganőimmel és az asszisztensekkel, majd Viki mama (akit az összes gyerek mamának szólít), valamint a tulajdonos személyében eléggé gyakran jelen van a férfi is, aki nem mellesleg elég gyakran szakácsként főz is, ami egy harmonikus család hangulatát adja vissza.
Sok helyen találkoztam rivalizálással a kolléganők közt, ám ez a jelenség a mi intézményünkben nincs jelen. Mindenki teszi a maga dolgát, így bátran kijelenthetem, hogy egy nagyon jó csapat vagyunk! Minden gyermeket egyéniségként kezelünk, figyelembe veszünk minden olyan tényezőt, ami a gyermek ittlétét, egyben a közösségbe való beilleszkedését minél zökkenőmentesebbé teszi. A szülőkkel minden esetben próbáljuk a legközelebbi viszonyt kialakítani, mivel a gyermek egészséges motorikus fejlődéséhez rengeteg információra van szükségünk. Mi a gyermekektől nem várjuk el, hogy tanító néniként szólítsanak, hajlunk arra, hogy a nevünkön szólítva nagyobb bizalom és kötődés alakul ki a közegünkben.
Miként történik a napi gondviselés a Kakadémiában?
Intézményünkben egyévestől egészen ötéves korig lehetséges hozni a gyermekeket. A napunk reggel hét órakor kezdődik, miközben egészen kilenc óráig várjuk a gyermekeket. Közben szabad, játékos foglalkozás zajlik, kellemes zenei háttérrel aláfestve. Érkezéskor a gyermekeken minden esetben szigorú egészségügyi szűrést végzünk, és a legkisebb kóros észrevétel esetén sajnos vissza kell utasítanunk a gyermek belépését, ezzel az intézkedéssel is óvjuk az egészséges gyermekek esetleges fertőzését. Miután teljes a létszám, kezdődhet a reggeli torna, ami a gyermekek egyik legkedveltebb napi tevékenysége. A higiéniai folyamat után kerül sor a tízóraira: a legkisebbeknek segítünk az étkezésben, míg a nagyobb gyermekek már egyedül is boldogulnak a finom falatokkal.
Azt valljuk, hogy a friss levegőn való tartózkodás a legtöbb, mi adható, így szinte állandóan az udvaron tartózkodunk, amikor az időjárási viszonyok azt megengedik.
Intézményünkben a nagyobbakkal való foglalkozás a szabadban is zajlik, ám ezt semmiképp sem nevezném oktatásnak, hiszen a kisebb gyermekek még a közös játszásból tanulnak a legtöbbet. Az udvarunk erre a célra lett kialakítva, ahol szinte minden megtalálható a felfújható vártól egészen a medencéig, amit a nyár folyamán elég gyakran ki is használunk. Kintlétünk során rengeteg közös tevékenységet folytatunk, miközben naponta friss gyümölcsöt tálalunk fel a gyermekeknek, közben ügyelünk a megfelelő folyadékbevitelre. Mielőtt ebédelni kezdenénk, újra elvégezzük a szükséges higiéniát, majd a saját konyhánkon elkészített ételeket szolgáljuk fel a gyermekeinknek. Mindezek után a nagyobbakkal fogmosás következik, míg a kisebb gyermekekkel játékosan vesszük át ezt a műveletet. Közeledik a délutáni pihenés időszaka, amikor a nagyobbaknak az emeleti hálóhelyiségben, meseolvasás közben ragadnak le a szemeik, míg a kisebbek az épület hátsó részében kialakított hálószobában pihenhetnek lágy, meditációs zenei háttér mellett. Délután háromkor ébredezünk, majd némi felfrissülés után következik az uzsonna. Ezután újra nekilendülünk a játszadozásnak. A nagyobbakkal rajzolunk, vagy egyéb fejlesztő tevékenységet végzünk, miközben a gyermekekért érkeznek a szülők, egészen öt óráig, amíg az intézmény nyitva tart. Mindezek után rendrakás, tisztítás, fertőtlenítés következik, majd a Kakadémia is mély álomba borul egészen másnap reggelig.
Hogyan történik egy gyermek felvétele a Kakadémiába?
Miután a szülő valamilyen módon kapcsolatba lép az intézménnyel, közös megegyezés után meghívjuk őt és gyermekét a köreinkbe. Az első benyomás mindig sokat jelent, ilyenkor nagyon tapintatosan szakmai szempontból felmérem a gyermeket, meghallgatom a szülők kérését, igényeit, elvárásait, majd felvilágosítom őket intézményünk részletes működéstervéről, vendégeinknek bemutatom a Kakadémia épületét, udvarát, ismertetem az ütemtervünket, és végül átadom a jelentkezési ívet. A gyermekorvostól kapott igazolás után lehetséges a gyermek felvétele. Létesítményünk egész évben nyitva tart, mindössze a karácsonyi időszakban tartunk zárva, ám amennyiben a napi jelenlét meghaladná az öt főt, az esetben természetesen megnyitjuk kapuinkat, ezzel is igazodunk a szülők munkaidejéhez.
Miután a szülők meghozzák a döntést, hogy gyermeküket hozzánk szeretnék beíratni, lépjenek mielőbb kapcsolatba intézményünkkel, mivel befogadóképességünk korlátozott!
Kezdetben a német és az angol nyelvű oktatás is tervben volt, ám ez el lett vetve, miért?
Úgy gondolom, hogy a gyermekeknek az egészséges fejlődéséhez nem szükséges a több nyelven való oktatás, mivel eléggé zavaró lehet a későbbiekben. Intézményünkben a kommunikáció bilingvális, magyar és szlovák nyelven történik a társalgás. A gyermekeknek elsősorban az anyanyelvét kell elsajátítania, mivel azt vallom, hogy mindannyian egy nyelven álmodunk, így ezt nem kellene ilyen kiskorú gyermekeknél megzavarni egyéb idegen nyelvek oktatásával, elektronikai eszközök használatával.
Ennek okán nálunk könyvből olvasunk meséket, dia projektoron vetítünk állóképes népmeséket, éneklünk a gyermekeknek, együtt mozgunk, tornázunk, játszunk. Egy gyermeknek nagyon fantáziadús a világa, így sok esetben inkább mi, felnőttek tanulhatnánk tőlük.
„Egy kicsi mindent lát, minden rezgést észlel, olvassa a gondolatainkat, a felnőttektől tanul szeretni, harcolni, akár félni vagy hazudni. Egy gyermek akkor tanul, ha játszik, így megtanul játszva tanulni.” E gondolatmenet Müller Pétertől és Freed Donaldsontól nagyon mélyen elgondolkodtatott, és mint pedagógus teljes mértékben egyetértek vele. Felpörgetett világunkban lehet hogy „menő”, ha gyermekünk már kétévesen angolul motyog, de őszintén kérdezem most a szülőktől, mitől lesz ettől jobb ember, ha majd felnő?
Mit üzennél a szülőknek, mi a legfontosabb a gyerek nevelésében, mitől lesz egy cseppségből jó ember?
Idő és szeretet! Erre a kérdésre ez a két szó a legmegfelőbb válasz. Szánjunk minél több időt gyermekünkre, nyilvánítsuk ki kellőképpen feltétel nélküli szeretetünket, érzelmeinket, a családon belül teremtsünk biztonságos környezetet, és mindenképp adjunk gyermekünknek egy boldog gyermekkort, amelyre majd felnőttként, boldogságtól könnyes szemmel gondol vissza. Mi, a Kakadémiában, gyermeke második otthonában naponta így teszünk!