Reklám
POÓR TIBOR: Luxemburg mindkét mérkőzésen játékosabb, frissebb csapat benyomását keltette, amely azonban a legnagyobb helyzeteinél mutatott gyenge befejezésekre és – szerintem – a kapusára is ráfizetett. A hazai vereséget egy gyengének tűnő lövés után, a labda maga elé való ütésével „gyártotta le”, ma pedig a második gólt meglehetősen éles szögből kapta, és jobb kapusok az első gólnál Obert gyors lövését inkább reflexszerű lábmozdulattal hárították volna, nem pedig felesleges vetődéssel a labda után.
Maga a mérkőzés sem érte el az első találkozó szintjét, amelyen Luxemburg jól játszott. A két csapat unalmas játékát gyenge játékvezető tetézte, aki feleslegesen darabolta szét a meccset, a halovány közönség pedig végképp elaltatta a hangulatot.
Senki sem örvendeztetett meg senkit – minden résztvevő olyan eseményt csinált ebből a gyönyörű játékból, amit mindenki mielőbb maga mögött akart tudni.
Kié a felelősség? Sokan Lobotka hiányát emlegetik, de ez túl egyszerű magyarázat lenne a játékosok gyenge teljesítményére és az edző kevés taktikai invenciójára. Szlovákiának több poszton is vannak minőségi játékosai, de egy jó csapatnak – ha hosszabb távon is annak akarjuk nevezni – lennie kell alternatíváknak, amelyek nem azon múlnak, hogy Lobotka játszik-e vagy sem, még akkor is, ha kétségtelenül fantasztikus futballista.
Ma szerintem két egyéni teljesítmény és két konkrét, góllal végződő megmozdulás döntött. Kiválóan játszott Hancko, míg Luxemburg kapusa nagyon gyengén teljesített. A látottak többi része átlagos, helyenként pedig az átlag alattinak mondható.
KOVÁCS MÁTÉ: Az északír mérkőzés után teljesen máshogyan képzeltem el a második szlovák találkozót. Stanislav Lobotka egyértelműen pótolhatatlan, ezt már több mérkőzés is bizonyította. Ezúttal Duda kezdett a hatos poszton, de az elején nem igazán működött a rendszer, ami elmondható volt az egész szlovák csapatról. Az ellenfél gyakran magára húzta a hazaiakat, majd hosszú indításokkal próbálkozott, és többször is üres embert talált a jobb félterületben. Calzona belenyúlt a letámadásba az előző meccsekhez képest: 4-3-3-ról 4-4-2 gyémánt középpályára váltott. Ezzel Dudának nagy területeket kellett lefednie, ami nem igazán sikerült. Támadásban sokáig csak Hancko segítségével tudtak helyzetbe kerülni. Körülbelül a 25-30. perc után kezdtek belehibázni a vendégek, a szlovákok pedig felbátorodtak, és több érdekes helyzetet is kialakítottak.
Ha már Hancko: Calzonának nagy szerencséje, hogy visszatért a csapathoz, mert nélküle elég siralmas volt a helyzetkialakítás. A hazaiak egy szép pontrúgás-variációból szerezték meg a vezetést, onnantól pedig kontrollálták a mérkőzést.
A teljesítmény viszont továbbra sem nevezhető ideálisnak. Ma inkább az egyéni teljesítmények döntöttek, mintsem a rendszer. Lesz még dolga Calzonának.
Reklám
