A Covid-járvány levonulása után, 2021-ben az amerikai fiatalok semmi másra nem vágytak, csak hogy kiszabaduljanak a négy fal közül és újra önfeledten bulizhassanak. Az óriási népszerűségnek örvendő hiphop előadó, Travis Scott ennek örömére meghirdette kétnapos fesztiválját, amelyet Houston egykori legendás vidámparkjáról, az Astroworldről nevezett el. A „felnőtt játszótér“-ként aposztrofált, vásári szórakoztató elemekkel és ütős koncertekkel reklámozott kétnapos bulin a hiphop-, és popzenei világ színe-javát felvonultatták, az első estére pedig meghirdették Travis Scott gigakoncertjét, amelyre a lelkes rajongók azonnal jegyet váltottak.
A rendezvény során azonban túl nagy tömeg torlódott fel a szektorokban, mindenki a legjobb helyről akarta látni a koncertet, a tolakodás gyorsan tumultussá fajult, amely következtében a tömeg, összesen tíz résztvevőt taposott halálra.
A Netfix „Teljes káosz – Az Astroworld Fesztivál“ c. dokumentumfilmje a helyszínen életüket vesztett fiatalok családjait, barátait szólaltatja meg, így a nyolcvanperces film erős érzelmi húrokat pendít meg.
A történtek rekonstruálása során hamar kiderül, hogy a lebonyolítással megbízott „Live Nation“ produkciós iroda több ponton végzetes hibákat vétett, amelyek folytán elkerülhetetlenné vált a káosz és az eseményt már korán meglegyintette a katasztrófa szele. A fesztiválra ugyanis már addigra eladtak közel 50 000 db. belépőjegyet, még mielőtt a nézőtéri szektorok megtervezése megtörtént volna (ez alapján, a befogadóképesség csak 35 000 lett volna). A menedzsment nyilvánosságra hozott, aznap esti, helyszíni üzenetváltásai kendőzetlenül konstatálják, hogy „túl sok ember zsúfolódott össze“, és emiatt „valami rossz fog történni“.
A filmben digitális animációkkal, minőségi módon rekonstruálják a szektorok alaprajzát és a tömeg áramlásának irányát. Sokkoló látni a helyszíni felvételeket – míg Travis a színpadon szórakoztat, addig a biztonsági őrök magatehetetlen testeket adogatnak a közönség feje felett, a félreesőbb helyeken pedig, párhuzamosan több újraélesztés zajlik.
A művészt fülmikrofonon keresztül figyelmeztették arra, hogy baj van, a szervezőket és a biztonságiakat ostromolják a bajbaesettek hozzátartozói – a koncert azonban még sokáig nem áll le, a segélyhívók pedig folyamatosan fogadnak hívásokat a helyszínről.
Travis később megfutamodott a felelősségvállalás elől, és láthatóan csak azért szólalt meg a történtek kapcsán egy rövid videóban, mert a menedzsment és a koncertszervező iroda utasította őt erre a közösségi médiában kirobbant botrány miatt. A dokumentumfilm egy óriási felkiáltójel lehet a zeneipar számára, amelynek nagyobb figyelmet kell fordítania a jövőben a hasonló rendezvények biztonságára, és visszavenni a hiénaszerű profitmaximalizásból, amely a biztonság elveit figyelmen kívül hagyta ebben az esetben.