A SzerdaHelyzet nyilatkozik a Rózsahegy–DAC (1:1) mérkőzésről

Poór Tibor: Ahogy jót tett Ramireznek a cserepad, úgy jót tenne főleg Divkovićnak, de hát a Szenice ellen is a kényszer írja majd a szúpiszkát. Amúgy meg a kezdő 22 játékosból simán lehetett volna 17-et cserélni. A hiányzó játékosok ellenére ilyen alacsony színvonalra nincs kifogás. Az utolsó meccseken, egy momentum kivételével, gyakorlatilag nem kellett ellenfél se ahhoz, hogy elintézzünk a Slovannak egy kényelmesen kiharcolt őszi első helyet. Hihetetlen, hogy ennyi rossz meccs után egy ilyenre azt mondja az edzőnk, hogy jó meccs volt. Meg véletlenül se. Igen, az edző védi a csapatát, de mindennek van határa. Hamarabb kezdődött a karacsonyi pihengetés a kelleténél, kb. hat héttel hamarabb jött.

Szigeti Attila: Úgy érzem, számomra az egész szezon egyik legnehezebb értékelése a mai. Azt is elárulom, hogy miért. Annyira bíztam az akaratban, abban, hogy elég nehéz helyzetben van csapatunk, és a „kispadosok” majd kivágják a rezet. Nem éreztem, hogy a kezdőbe kerültek meg akarják mutatni a képességeiket. Talán én vagyok naiv, és azok a képességek nem is léteznek? Lehet, de könnyű olyan csapatban futballozni, amikor rúgunk 3 hónap gólját és megy a szekér. Fiúk, el kell árulnom, hogy ilyenkor kell felszántani a pályát, mert ma ellenünk újra felszántották. Zárójelben megemlíteném, hogy végre a szlovák televízió talált egy rendes szakkommentátort.

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább