FOTÓ: SZABÓ PÉTER PÁL ARCHÍVUMA
Az öreg festő az inasa felé fordul: fiam, ez a fal nagyon gyatra lett, nesze itt van új ecset, kendd át ezzel! Miután az inas mégegy soron lefestette a falat, a mester még mindig csóválta a fejét: azt hiszem, a festéket is érdemes lenne újrakeverni. Lényegében így áll össze a sikeres csapat és a szép foci is, a DAC éppen ecsetet cserélt (Storck helyett Német Antal viszi tovább a stafétát). Személy szerint meglepett a tulajdonos úr határozott reakciója a személycserét illetően.
Én biztosan nem nyúltam volna bele már az idény végéig, de ugye ez csak elmélet, a szurkoló szurkoljon. Amit szintén sejtettem, itt a „festéket is újra kell keverni” – ergó, a csapathoz is hozzá kell majd nyúlni. Viszont ezt megintcsak nem a szurkoló oldja, ahogy Storck menesztésének „valódi” okát sem fogjuk megtudni soha. Számomra Raškáék „amnesztiája” is érdekes, persze díjazom, hogy ismét minőségi kapusedzések lesznek, nem kell emögött összeesküvés-elméleteket keresni.
Nem úgy gondolkodok, mint az átlagember, elnézést kérek az átlagtól, ez nem lenézés, csak szeretek a dolgok mögé látni…
Végtére is, ezért biggyesztem az alcímbe mindig, hogy „kicsit másképp”, kicsit őszintén, mindig betyárbecsülettel. Valahogy úgy, ahogy Németh Antal elnézést kért a gyatra játékért. Nincs köntörfalazás, nincs szalvéta a száj előtt, csak elfogadás, ezek tetszik vagy nem, értékek, melyek éppen kiveszőben vannak a mai társadalomból. Győztünk és kész, ilyenképpen egy szava nem lehet az embernek. Aki pedig egycsapásra szuperlatívuszokban gondolkodott, annak jó reggelt kívánok, egyben bocsánatot is kérek a szemtelenségemért. Illetve, dehogy kérek! Megszoksz vagy megszöksz…
Hiányzik a foci, immár az idejét sem tudom, mikor éltem bele magam utoljára a játékba. Televízión keresztül lehetetlen.
Barátok közt, egy pofa sör mellett az ivóban, na talán majd a következő fordulóban. Gyenge első félidőt láthattunk, egy katasztofális pályán. Ilyesmiről szoktam írni, amikor az egykori grundfocikra emlékezem, méghozzá a nyári időszakban, kiégett füvön, porban, szutykosan. Németh Antal végig instrukciókkal látta el a fiúkat, az edző ha együtt akar élni a játékkal, akkor hangos és a meccs végére bereked. Nem lehet ölbe tett kézzel várni a sültgalambot, meccs után pedig méltatni a semmit. Ez így nem korrekt!
Ezt hiányoltam Storckból, néha oda kellett volna pirítani a fiúkra meccs közben, de a szünetben mindenképp!
Megszoktuk ugyanis, hogy a második játékrészre új erőre kapunk, amihez megfelelő motiváció szükségeltetik. A gólhoz először is helyzetbe kell kerülni, Njie, akit (szerintem) méltánytalanul mellőztünk, szemfülesen ugratta ki Ramirezt, neki pedig egy az egyben általában nincs ellenfele, kivéve talán saját maga. Most már kívánom, hogy legalább a gólkirályi cím a DAC-é legyen. 0:1 – Rami 16. gólját szerezte az idényben. Nebyla gyámoltalankodott, Divko kiflijét a kapus tornázta ki bravúrral, Andzouana a kapufát találta telibe. Talán még Balić helyzetét, illetve Ramirez büntetőgyanús szituációját említeném.
A „szoba ki lett festve”, olyan lett, amilyen, ám tiszta lappal tekinthetünk előre, némi megnyugvással a jövőre nézve.
Zsolna ellen otthon eljöhet az igazság pillanata, Ramirez viszont hiányozni fog, Nicolaescura valamiért nem építünk. Meglepne, ha nyáron nálunk maradna, igen, én már ott tartok, hogy fejben a csapatot építgetem. Ősszel talán már a szurkolókkal a lelátókon a foci visszakaphatja a becsületét. Dunaszerdahely többet érdemel, sokkal többet, ragyogó, tükörsima falakat, a polcra győzelmi serleget!
Gratulálok az új edzőnknek, Németh Antalnak és egyben magunknak is a győzelemhez! Akkor is a Déácé!
ARANYOSMARÓT–DAC 1904 0:1 (0:0)
Góllövő: 50. Ramirez
DAC: Jedlička – Sommer, Kružliak, Beskorovainyi, Davis – Njie – Divković (75. Blackman), Nebyla (89. Müller), Balić, Andzouana (65. Moumou) – Ramirez.
KAPCSOLÓDÓ:
A SzerdaHelyzet nyilatkozik az Aranyosmarót–DAC (0:1) mérkőzésről
