Reklám
Nagyon szerencsés, aki olyan párra talál, aki szereti, megbecsüli, és aki mellett biztonságban érzi magát. Egy kapcsolaton még ebben az esetben is folyamatosan dolgozni kell, hogy jól működjön, s kiállja az idő próbáját.
Ám gyakran már a kapcsolat legelején vannak apró jelek, melyek a rózsaszín köd ellenére is figyelmeztetnek arra, hogy toxikus személyiséggel hozott össze bennünket a sors. Megérzéseinkre nem mindig hallgatunk, döntéseinknek viszont mindig megfizetjük az árát. Az alábbi vers egy mérgező kapcsolat dinamikáját próbálja megragadni, méghozzá nem az áldozat, hanem a másik fél szempontjából.
Szerelem
„Ne légy ilyen toxi…” „Kuss! Ezt nem akarom hallani!
Egy szót se szólnék, édesem, ha te nem az lennél, aki.
Egyszerűen túl érzékeny vagy, mindenből ügyet csinálsz
ahelyett, hogy békén hagynál, egyfolytában irritálsz.
Ha egyszer-egyszer véletlenül nem úgy bánnék én veled,
ahogyan azt te, kis hercegnőm, álmaidban képzeled,
arról egyedül te tehetsz. Te provokálsz rendszeresen.
Komolyan mondom, daganat vagy az idegrendszeremen.
Ne sírjál! Látod, mondom én, túlérzékeny vagy. Jó, lehet,
hogy szar napod volt neked is, de az enyém se élvezet.
Hálás is lehetnél talán, hogy legalább van valakid,
egyedül kéne boldogulj, akkor megbecsülnéd, akit
a sors is neked teremtett. Miért, nem élünk boldogan?
Majd sírhatsz, ha az idegtől elvisz engem a szívroham.
Komolyan mondom, nem tudom, mi hiányozhat még neked.
Nem tudom, miért nem elég, ha kiteszem a lelkemet.
Nem ilyennek ismertelek, szomorúnak meg merevnek,
na légyszi, jó kedved legyen. Hiszen tudod, hogy szeretlek!
Reklám
