Editorial
Sok hű és kevés hó. A semmiért?
Életem egyik első bezzegezése következik. Amikor én gyerek voltam...
Sorvezető a megzakkant világhoz | Editorialok 2022
Editorialjaink célja időről időre tükröt tartani a társadalomnak, sorvezetőül szolgálni ennek a feje tetejére állt világnak az egyre nehezebb értelmezéséhez.
Mint amikor a gyermekedre gondolsz…
Ez a szeretet megnyugtat, ösztönöz, bátorít, kíváncsivá tesz. Eléri, hogy ugyanazt lássuk. A közös nevezőt, és nem az osztás utáni maradékot.
Mi van, mi? Kiből ki lesz? | Editorial
Alig több mint két hetünk marad, hogy röhögjünk azon a halálkomolyra mázolt komédián, ami itt folyik...
Hogyha nékem csak pénzem lesz, ráülök a levegőre!
Érvényesülni azt jelenti, hogy érvényes ülni? De nem ám! Föl kell állni és szaladni. Kérdezni és zavarba hozni, felhomályosítani és kikapcsolni, huncutkodással tanítani.
Egy gyilkos tréfa egy kánikulai délutánon
A kockázatok és mellékhatások korát éljük, de a gyógyszerészt tartjuk hülyének.
Honnan fogjuk tudni, hogy megtörtént?
Ha már alig maradt a holokausztnak túlélője, aki mesélhetne róla, és ezért utódaikra marad az emlékek őrzése, mihez kezdjünk a mával, amikor már az sem elég, ha a szomszédban zajló eseményeket az azt megtapasztalók mesélik el?!
Menjen a hóhér (is) nyaralni…!
Nyugi, pár hét és itt van a Kánaán, naptejben leszel fürösztve, és (könnyező)pálmalevelek legyezik majd az arcodba a falusi kavicsgödör-riviérák útszéli porát. De jó lesz!
A demokrácia köszöni, jól van!
Demokráciában a polgár azért hangos, mert megteheti, és nem azért marad csendben, mert félnie kell a hatósági következménytől, hanem mert bölcs, illemtudó vagy tapintatos.
Valamit tenni kell, mert ennek rossz vége lesz!
Ha nem csökkentjük a szakadékot, ami most ember és ember közt tátong, megérkezünk a fasizmusba.
