Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?

Mi a közös egy francia filozófusban, egy világháborús kódfejtőben, a világvégében, és a robotikában? Egyértelműen a sci-fi történelmének egyik legnagyobb klasszikusa, Philip K. Dick és az ő Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye.

Nemrég beszélgettünk arról, hogyan vált valósággá a sci-fi szerzők víziója, miszerint egy olyan mértékben technicizált társadalom felé tartunk, ahol már az számít lázadásnak, ha valaki tud élni a különféle műszaki kütyük nélkül is. Eszeveszett iramban gyártjuk az egyre fejlettebb és fejlettebb rendszereket, és az egyre inkább antropomorf robotokat.

Mára ez valósággá vált, viszont 1968-ban, mikor a regény született, még egyáltalán nem volt az.

A történet egyébként nagyjából a mai korban játszódik, 2019-2021-körül, egy nagy harmadik világháború után, mikor is az emberiség létszáma már ugyancsak megcsappant, de a technikának köszönhetően androidokkal, úgynevezett replikánsokkal vettük körbe magunkat. Na, ismerős ez valahonnan?

Így van, ez a regény inspirálta Ridley Scott Szárnyas fejvadászát is. Miért foglalkozunk mi mégis most ezzel? Mert mára már elértünk oda, hogy a mesterséges intelligencia által irányított gépek sorra legyőzték a különféle logikai és stratégiai játékokban az emberek legjobbjait, és versengeni már csak egymással tudnak.

Legyőztek bennünket a gépek? Talán.

De tény, hogy életünk minden területén képviseltetik magukat, még a legabszurdabb helyeken is. Gondolok itt most például arra, hogy nemrég felröppent a hír, egy férfi az USA-ban kérvényezte, hogy házasságra léphessen a szexrobotjával. Ezt azt hiszem, hogy nem is kell tovább taglalnom, ízlelgesse magában mindenki a helyzet Monty Pythonhoz méltó abszurditását.

Szegény Philipünk valószínűleg most valahol dörzsöli a markát. Művének jelentősége nemcsak a történetben rejlik, hanem azokban az apró kérdésekben és elgondolkodtató kis utalásokban, melyeket elrejtett benne. A megszokottal ellentétben az identitáskeresés itt nem az egyén mibenlétét firtatja, hanem az egész emberiségét.

Hol kezdődik az ember és hol végződik a robot? Ha az androidok képesek önálló döntéshozatalra, ugyanolyan törvények vonatkoznak rájuk, valamint ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az embereket? Képes egy robot is az empátiára?

Erre keresi a választ a regény főhőse, Deckard nyomozó, aki nevét egyértelműen Descartes francia filozófusról kapta, aki meglepő módon ugyancsak az emberi lét kérdésével foglalkozott. Cogito ergo sum.

A műben alkalmazott teszt, amivel megkülönböztethetjük a gépet az embertől, szintén valós alapokon nyugszik, Alan Turing, az Enigma feltörője fejlesztette ki. Lényege, hogy a teszt különféle kérdéseknek köszönhetően, öt perc alatt felismeri, hogy a válaszadó gép-e vagy sem.

Eddig a Turing-tesztet, csak tudományos célból alkalmazták, de mikor jön el az idő mikor tényleg szükségünk lesz rá?

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább