Az interjú megjelent a Klikk Out 2020/09. számában.
Fotók: Ugróczky István
A kis Bence számára pár év múlva biztosan egyértelmű lesz, hogy mi a különbség a mezőségi táncok és a gyimesi csángók verbunkja között. A Mihálka család ugyanis nemcsak őrzi, de éli is a magyar hagyományokat. A szülők szinte gyermekkoruk óta táncolnak, a tánc alapozta meg házasságukat is. De a többiről meséljen Mihálka Görcs Linda, a kis Bence édesanyja.
Hogyan, miként került a néptánc az életetekbe?
Elég buzgó kislány voltam, több iskolai szakkörre is jelentkeztem. Minden iránt érdeklődtem, naná, hogy a táncot is ki akartam próbálni. Azóta 21 tanév telt el táncolással. Mindössze egy éve nem táncolok aktívan, viszont 8 éve tanítunk az öcsémmel, Görcs Tamással, töretlenül. Elenyésző a korkülönbség közöttünk, mindössze 16 hónap, így nagyon hamar egy csoportban, együtt táncolhattunk. Férjem, Mihálka Tibor szintén kisgyermekként ismerkedett meg a néptánc világával. Ő Zselízről származik, így az ott működő Kincső Néptáncegyüttesben táncolt. Innen az ismeretségünk is.
Hogyan formált titeket ez a hobbi, ami mostanra hivatássá vált?
A néptáncnak köszönhetjük szinte a teljes baráti körünket. Azt gondolom, hogy a néptánccsoportba való tartozás teljes személyiségfejlesztő hatással bír, mert nem csupán táncolni tanul meg az ember, hanem egy közösséghez tartozik. A tánccsoportokban több generáció táncol együtt, ami türelemre, toleranciára, tiszteletre tanít.
Mi, a férjemmel is a néptáncnak köszönhetjük egymást. Régóta ismertük egymást, azonban egy alkalommal a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon futottunk hosszú idő után újra össze, ahol néhány sör kíséretében megbeszéltük viccesen, hogy engem fog feleségül venni. Egy évvel később ugyanezen a fesztiválon valóban megkérte a kezem az esti gálaműsor után, ország-világ szeme láttára.
A fesztiválnak egy gyönyörű park adott otthont, így festői környezetben, viseletbe öltözve mondhattam igent.
Visszatekintve, milyen jelentős mérföldkövek voltak a táncos karrieretekben?
Több csoportban is megfordultunk, hol táncosként, hol tanárként, hol kisegítőként. A leghosszabb időt testvéremmel a Dunaág Néptáncműhelyben táncoltuk. A gimnáziumi éveimet magántanulóként végeztem a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban, így főállásban dolgoztam az Ifjú Szivek Táncszínháznál. Nagyon sokat tanultam az ott töltött pár év alatt, amiért hálás vagyok, azonban hamar kiderült számomra, hogy bár gyermekkori álmom teljesült ezzel a munkával, mégsem ez az én utam. Főiskolára mentem, ahol pedagógiát tanultam, és mellette baráti körünkkel, öcsém vezetésével megalapítottuk a Zerda Kamara Néptáncegyüttest, mely szintén a Dunaág Néptáncműhelyhez tartozott. Később ide csatlakozott férjem is. Teljesen szabad kezet kaptunk, szuper csapat voltunk. Viszont egyre több nehézséggel kellett szembenéznünk. Színész, orvos, vegyész, ügyvéd tanoncokkal nem egyszerű a próbarend kialakítása. Egy brazíliai turnéval megkoronázva működésünket a csapat feloszlott. Egy rövid időre a Csallóközi Táncegyüttesben is megfordultunk a férjemmel, ahol a testvérem jelenleg is aktív tag.
Maradt a gyermekek tanítása. Fenntartásunkat Egyházkarcsa községe biztosítja, ami a hat alsó Karcsa székhelyének tekinthető.
A névválasztásnál ezért is jelenik meg az „alsó” szó, ami a hat alsó karcsai falura kíván asszociálni, valamint a „pintő”, ami egy régi, alsó ruhadarab. Így lettünk mi az Alsó Pintő Gyermek Néptáncegyüttes.
Csoportunkban meghatározó eszme a tánc szeretete, a közösségformálás és a családias hangulat. Fontosnak tartjuk a tehetséggondozást is, így előfordult már, hogy valakinek mi ajánlottuk a nagyobb, városi együttest, amiben úgy gondoltuk, szárnyalhat. Fellépéseink nagy részét a helyi rendezvények töltik ki, illetve részt szoktunk venni kisebb, barátságos fesztiválokon is. Másik nagy szerelmünk a Dunaszerdahelyen működő Gyémántászok kezdő felnőtt néptáncoktatás. Ide mindenki azért jön, hogy táncolni tanuljon.
Bence, a kisfiatok hogyan szívja magába a néptánc szeretetét?
Követem Kodály tanítását, miszerint a gyerek zenei nevelését a születése előtt 9 hónappal kell elkezdeni.
Nem gondolom, hogy ez amolyan direkt tanítás lenne, sokkal inkább egy természetes folyamat. A gyerekek természetüknél fogva szeretik szüleik hangját. Így a legjobb, amit tehetünk, ha éneklünk és mesélünk gyermekünknek. Rendszeresen járunk táncházba is, ilyenkor nem bízzuk a nagyszülőkre Bencénket, hanem visszük magunkkal és hordozóban jókat táncolunk vele.
Hol jelentkezhetnek nálatok ez érdeklődők?
A gyermek tánccsoportunk szeptemberben tagfelvételt hirdet, melyről minden tudnivaló megtalálható az együttes Facebook-oldalán: Alsó Pintő Gyermek Néptáncegyüttes. Egy újdonság, amelyet a nyári szünet hozott magával, hogy kéthetente a Varázsműhely is helyet fog adni a pici gyerekeknek. 45 percben játékos-táncos foglalkozással fogom várni a csöppségeket. Nem tánccsoportot kívánunk létrehozni, hanem egy babás-mamás szuper programot. Bővebb információ a Varázsműhely Baba-Mama Klub Dunaszerdahely Facebook-oldalán. A Gyémántászok felnőtt kezdő oktatás szintén szeptemberben indul. Idén limitáltuk a létszámot, így az első képzést már teljes létszámmal meg is töltöttük. A következő 10 alkalmas képzés majd novemberben kezdődik. Bővebb információval ez esetben is a közösségi oldalon szolgálhatunk.