Fotó: Pixabay.com
A tegnapi nappal hivatalosan is elkezdődött az ó-ió-ció-vakáció, megpihen az iskolacsengő, és mindenki, aki ennek a furcsa és megterhelő tanévnek a részese volt. Mindenkinek kijár a vállveregetés, diáknak, pedagógusnak, szülőnek egyaránt, de még a konyhás néniknek is. A diákok édes semmittevése vízpartokon, medencék mellett tartogathat azonban veszélyeket. Bréma Viktória, felnőtt- és gyermek-úszóoktató osztotta meg velünk tapasztalatait.
„Bevallom őszintén, a nyár és a szünidő közeledtével mindig elfog valami rossz érzés, mivel a kirándulások ideje egyet jelent a vízi balesetekkel, akár tragédiákkal. Alaptétel nálunk, hogy soha ne becsüljük túl úszástudásunkat, hiszen a víz, legyen az akármilyen mélységű, veszélyes is. Ezt azért fontos hangoztatni, mert akár egy jól úszó felnőtt sem tudja, egy krízisszituációban vajon elegendő-e az úszástudása, például ha épp valaki segítségére siet.
A vízben a fulladás valójában két mechanizmussal jöhet létre:
- Az egyik, amikor a légutakba víz kerül, az adott személy nem képes a víz felszínére kerülni, egy oxigénhiányos állapot lép fel. Ez történik leggyakrabban a gyerekeknél, akiknek úszástudása gyér, vagy hirtelen elfáradnak, nincs meg a vízbiztonságuk az adott környezetben, legyen az medence vagy természetes víz. Ebben például hasznos lehet az úszásoktatás vagy az úszásgyakorlás akár felnőtteknek is. Magabiztosabban mozog a vízben az, aki felfrissíti tudását, vagy egy gyermek, aki rendszeresen ismerkedett a vízzel, a vízben való mozgással, a helyes légzéssel, mozgásformákkal. A gyermekeket, de akár a fiatalabb tiniket egyáltalán nem szabadna szem elől téveszteni a vízben, még akkor sem, ha nagyon ügyes, önállóan úszni tudó egyénekről beszélünk. Sajnos, a legspeciálisabb úszógumik sem nyújtanak maximális biztonságot.
- A másik formája, amikor is a vízben tartózkodó személy valamilyen akadályozó tényezővel szembesül, például erős sodrás vagy erős hullám. Akár az úszni nagyon jól tudó egyénen is elhatalmasodhat a pánik. Egy ideig ugyan vissza tudja tartani a levegőt, megakadályozva ezzel a víz légutakba való bekerülését. Ám egy bizonyos idő után reflexszerűen levegőt vesz az ember, s így máris víz kerül a légzőszervekbe. A pánik a mozgásra is hatással van, a vízben való kapkodás, fel-lemerülés, zihálás csak ront a helyzeten.
Sok-sok felkiáltójellel ki kell emelni azokat a fulladásos eseteket, amelyeknek primáris oka az alkoholfogyasztás. Éves szinten több olyan baleset is történik, főként fiatal felnőttek körében, amelynél a tudatvesztés vagy a dezorientáltság okozza a vízbe fulladást. Alkohol fogyasztása után nem lenne javasolt fürdőzni.
A másik alapszabály, felforrósodott testtel nem szabad ugrani hideg vízbe, bármennyire is jólesik az embernek, a hirtelen hideghatás reflexes légzésmegállást okozhat. Az úgynevezett Kratschmer-reflex a gége görcsös állapotát és a légzés megállását okozza. Egy veszélyforrás késői észlelése a pánikreakció beindításán keresztül sodorhatja bajba a fürdőzőt.“