FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
A szombati győztes zsolnai túrát követően nem maradt túl sok idő a regenerációra, és máris a tettek mezejére lépett szeretett csapatunk. Harc Európáért! – hirdette klubunk honlapja. Az UEFA Konferencia Ligában való szereplésért megrendezett play-off elődöntőjében a Niké Liga negyedikjeként a hetedik helyen végzett Nagymihály együttesét láttuk vendégül a MOL Arénában. Velünk egyidőben, a másik ágon, az ötödik Kassa odahaza nem bírt a hatodik helyen végzett zólyombrézóiakkal. Ott végül a büntetőrúgások után a vasgyáriak örülhettek. Hogy a dunaszerdahelyi párharcból ne mi kerüljünk ki győztesen, arra gondolni sem mertünk!
Márpedig az első félidőben nem túl meggyőző játékkal rukkoltak elő Braňo Fodrek vezetőedző védencei, és Yapi hibáját kihasználva a keletiek meg is szerezték a vezetést. A félidő hajrájában aztán Kacharaba révén egyenlíteni tudtunk, majd a második játékrészben Djukanović döntötte el a továbbjutásunk sorsát. Ekkor azonban még messze volt a vége, s a jelen lévő, közel négyezer DAC-szurkoló bizony a hármas sípszó pillanatáig izgulni volt kénytelen. Ugyanakkor emlékezve a tavalyi vergődésünkre, az, hogy hétközben ennyien összejöttünk a MOL Arénában, több mint dicséretes!
A DAC-szurkoló hűséges, de egyben ínyenc is. Hogy végül egy hazai edzőnek sikerült visszacsalogatni a nagyérdeműt a lelátóra viszont számomra egyáltalán nem meglepő.
Ebben egyeztünk meg napközben egy kedves barátommal is, akivel lehetséges távozóink listáját raktuk össze fejben. Mit mondjak, nem volt rövid. Ők mennek, mi viszont maradunk! – ezzel a már-már közhelynek számító szlogennel váltunk el egymástól az esti viszontlátás reményében. Ha kijutunk Európába az a baj, ha lemaradunk róla, akkor az a baj?! Nyuszika meg a sapkája esete, ugyebár. Képzeld el, hogy távozófélben vagy a munkahelyedről, vajon te ugyanolyan elánnal vágsz bele a darabszám teljesítésébe? A profi hozzáállás és az igaz emberi jellem nem egyugyanazon fogalom…
Kissé rendhagyó volt az esti nyolc órai kezdés, de mit lehet tenni, legalább a műszakozók is érkeztek. Nem mellesleg ezzel is már „Európára gyakorlatozunk”.
A kezdő sípszót követően igyekeztünk éreztetni, ki az úr a háznál, ám a „pimasz” vendégek ebben rendre utunkat állták. Aztán az első negyedórát követően összehoztunk egy gólt magunknak. Hogy miért Yapi játszik Kapanadze posztján már múltkor sem volt világos számomra, de az edző dolga eldönteni, kinek szavaz bizalmat. Ami viszont biztos, hogy a francia jobbszélsőnk úgy gurított haza, akárcsak Pistike a lakótelepi grundon. Pistikét viszont egy ilyen húzása után biztosan megkergették volna társai! A nagymihályi támadójának nem maradt nehéz dolga, higgadtan átemelte a kapujából kilépő Filipét – 0:1.
Nyomás alatt tartottuk ugyan a vendégek kapuját, de a bekapott gól egyértelműen visszavetette játékunkat. „Gólt kéne rúgni!” – adta ki erélyesen a „parancsot” a B-közép.
A félidő hajrája aztán meghozta a „gólt az öltözőbe”: a 43. percben sokadik szögletünket Herc ívelte Kacharaba fejére, aki védhetetlenül továbbította a labdát a vendégek kapujába – 1:1. Lélektanilag ez a momentum lehetett a kulcs, s a játék képe alapján joggal bízhattunk abban, hogy a fordítás nem várat majd sokat magára. A második játékrész cserék nélkül folytatódott, lényegében ugyanott, ahol az első abbamaradt. Tapintható volt az elszántságunk, de egyben a tét súlya is nyomta a vállunkat, hiszen elég egyetlen hiba, és nem biztos, hogy lesz mód a javításra. Nagyon találóan fogalmazott egy kedves barátom a mérkőzés előtt: „…doteraz mohol, ale teraz už musí!” – vagyis kb. ez lesz Braňo Fodrek első igazi tétmeccse, hiszen eddig kedvére játszathatott, most viszont muszáj lesz neki játszatni!
Az 58. percben Andzouana saját térfeléről indította Djukanovićot, aki miután elcsípte a labdát, gyönyörű mozdulattal a hosszú sarokba gurított – 2:1.
A Nagymihály ezután sem adta fel, próbált visszajönni a meccsbe, de stabilan őriztük az előnyünket. Mindenképp megnyugtató lett volna egy újabb DAC-gól, az viszont a lefújásig váratott magára. A 68. percben Djukanović, majd két perccel később Andzouana állt közel hozzá, majd friss erők mozgósításával igyekeztünk végérvényesen döntésre vinni a dolgot. Egy veszélyes kontra után Sylla végigvitte a labdát, Herc elé tálalt, a harmadik gólunk viszont ezúttal is elmaradt. A hosszabbítás perceire szintén maradt feszültség, ezúttal a kispadok „kaptak hajba”. Csapatorvosunk és a vendégek másodedzője összeszólalkozott, ezért mindkettőjüknek sárga lapot mutatott fel a játékvezető. A közösségi médiát elárasztó olcsó AI-poénok tömkelege után pedig, álljon itt egy eredeti, Robertós agyfárasztó is:
– Tudjátok, miért figyelmeztette a bíró a DAC csapatorvosát?
– Hát mert a doki Fegyveres volt, azért!
Elnézést, én szóltam… 2:1-es győzelmünket az ünneplés pillanatai kísérték..
DAC 1904 – NAGYMIHÁLY 2:1 (1:1)
Gólszerzőink: Kacharaba, Djukanović
DAC 1904: Filipe – Yapi (64. Kapanadze), Kacharaba, Brunetti, Andzouana – Tuboly (64. Dimun), Bajo, Herc – Sylla (90. Blaško), Djukanović (83. Valko), Ramadan (83. Mendez).
Az első akadályt tehát sikerrel vettük. Péntek este az UEFA Konferencia Ligában való indulásért kiírt play-off döntőjében a Zólyombrézó együttesét fogadjuk a MOL Arénában. A belépés ingyenes! Zsinórban immár nyolcadszor juthatunk ki a nemzetközi porondra. Hajrá, DAC!