Az egy pont okés, de a teljesítményünk még nyögvenyelős

(Zólyombrézó–FC DAC 0:0)

Hát akkor, elkezdődött a Fura Liga, elnézést, Fortuna Liga tavaszi idénye! Számunkra egy olyan meccsel, amelytől vegyes érzések kavarognak bennünk.

Az első tizenöt percben egy-két ügyes kiugratás mellett, egy rakás felesleges rövid hátra passz jellemezte a játékunkat. Pedig László Csaba is amondó volt a felkészülési meccsek után, hogy a jövőben ezt szeretné kiküszöbölni a repertoárunkból.

Ami kedvező volt számunkra – a hazai csapat az első félidőben nem erőltette a gyors játékot.

 

[pro_ad_display_adzone id=”3206″]

 

A tapogatózást és a dinamikamentes idillikus perceket a hazai Djordević zavarta meg, amikor egy piros lapos szabálytalanságért kegyelemteljesen csak sárga lappal díjazta őt a játékvezető…

Körülbelül a harmincadik percben picit olyan érzése volt az embernek, hogy a Zlín elleni előkészületi meccsen mintha nagyobb színvonalú teljesítményeket láttunk volna.

Ahogy átfutott az ember agyán ez a gondolat, jött egy remekbe szabott kapáslövés Davistől – bizony nem Kuciak kapuson múlott volna, ha kapura megy a lövés –, és Šafranko helyzete.

Kapcsolódó tartalom

Az első félidőt tehát inkább a területharc jellemezte, nagyon kevés kreatív gondolattal, megmozdulással. Egyik csapat se erőltette a gyors, dinamikus focit, a ,,Safety first!” jelmondat volt a menő.

A második félidőben bekövetkezett a várható forgatókönyv – a hazaiak felgyorsították a játékot és aktívabb letámadást gyakoroltak. Mi meg helyenként szundiztunk…

Az 54. percben az első infarktusgyanús másodperceket éltünk át. Szöglet után Slávik kapus és a hátvédek sem reagáltak a labdára az ötös környéken, de szerencsére a kapusunk korrigálta a hibáját.

Ebben az időszakban körülményesek voltunk, és a középpályánk eléggé passzív volt.

A 75. percben a második infarktusgyanús másodperceket éltük át. Egy príma támadás után Pačinda remek pozícióból nem találta el a kaput sem. Hmm…, ilyen helyzeteket illő kihasználni!

A meccs utolsó szakasza már eléggé szétszórt volt, mindkét oldalról, úgyhogy mindenki örült a meccs végének. A nézők is…

Egy kis helyzetjelentés: A csapatunkban egyelőre nincs kellő kémia a sorok között, hiányzik a kreativitás, s eléggé érzékenyek vagyunk az ellenfél felgyorsított játékára, illetve a letámadására – ilyenkor kapkodunk, mint a szűz az első…, na mindegy…

Türelemmel várjuk tehát a jövő heti hazai meccset, benne pedig jobb DAC-teljesítményt és attraktívabb focit.

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább