Itt az idő kikapcsolni, félretenni a felrobbantott választási eredményeket! Helyette most jöjjetek velem magazinunk egyre növekvő Vikendhouse-ának az 57. szobájába, ahol egy víg kedélyű ember, egy rendkívül tehetséges rapper és producer vár minket, aki a mi nyelvünkön mondja el a fanki igazságot.
Fotó: Ugróczky István
A mixsorozat ötvenhetedik főszereplője a dunaszerdahelyi Bertók Alan, akit a környéken (és távolabb is) mindenki Dreeko néven ismert meg. Az ember szűnni nem akaró igyekezettel tolja a funky rapet már vagy tíz éve. A dunaszerdahelyi szlengápoló szövegei sajátos stílust teremtettek, így mindenkinek van legalább egy kedvenc Dreeko-száma.
Az enyém például a Sárgomálno.
Fivérével, Csirivel még nagyobb szintre vitték a produkciót. Nagy királyos videoklipek pörgetik a számlálót a YouTube-csatornán Duncsó rendezésében.
Számtalan interjú és cikk számol be Dreeko tehetségéről és munkájáról, de most mint magánember, Bertók Alan szerepel. A kemény rímeket szóró rapperben egy hatalmas lélek lakozik. A zenében a divatfigurák mind szépen lemorzsolódnak, mert az önmegvalósításhoz nem csak nagy arc kell, hanem a zenébe vetett alázat is. Alan pont ilyen. Alázatos munkája egyszer csak oda fejlődik, hogy egy Vikkendhouse-ban majd Dreeko zenét is rak valaki a nyolc kedvence közé.
Ismerjük meg Alant:
Mióta vagy egy a zenével? Mikor történt a nagy zenei bumm, ami felforgatta az életed?
Fura, de gyerekkoromban egyáltalán nem hallgattam zenét, sőt nem is szerettem. Idegesített, ha valaki zenét hallgatott a közelemben. Egy nap viszont megtörtént az a nagy bumm, amit más szóval nem is lehetne jobban kifejezni. Ami kiváltotta a nagy robbanást az agyamban, az egy 2pac-album volt, az All Eyez On Me. 13 éves lehettem ekkor. Nem értettem egy szót sem, ugyanis nem beszéltem angolul, de mégis tudtam, hogy miről szövegel a csávó, és ettől kirázott még a hideg is. Plusz ezen az albumon ismerhettem meg kedvenc producereim javát, köztük is a legnagyobbat, Dre-t.
Milyen zenei stílusokat hallgattál gyerekkorodtól mostanáig?
Először csak a hiphop volt a nagy kedvenc. Jöttek sorban jobbnál jobb előadók, szóval volt mit hallgatnom (Eazy-E, Dre, Snoop, Nate Dogg, Busta Rhymes, DMX, Mystikal, Wu-tang).
A második nagy hullám volt a funk és az r’n’b. Főleg olyan előadók és bandák fogtak meg, mint James Brown, George Clinton, Parliament-Funkadelic, Bootsy Collins, Zapp and Roger, Kool & The Gang.
A harmadik hullám Jamaica felől érkezett. Nyomattam a reggae-t, főleg a dancehallt. Ezután sem állt meg a dolog, egyre több műfajt kezdtem hallgatni, pl. klasszikus zene, nu metal, jazz, swing, EDM, egyszóval mindent. Rájöttem, nem számít a zenei zsáner. Számomra az ember a lényeg. Minden előadóban és producerben, azt a tüzet és zsenialitást keresem, amit 2pac-nál vagy Dre-nél megismerhettem gyerekkoromban. Nem szeretem a dalos pacsirtákat, akik csak a hangjukat akarják hallatni, gyerünk, írjunk slágert, ami mindenkinek tetszik, és álljunk ki a reflektorfénybe, betartva minden szabályt. Kicsit unalmas. A forradalmárokat kedvelem inkább, akik csinálni szeretnének valamit, nem pedig válni valakivé, mert az csupán illúzió.
Mi alapján válogattad a zenéket a mai mixbe?
Olyan sok műfaj és előadó volt rám nagy hatással, hogy kevés nekem ez a 8 szám, hogy igazságosan állítsam össze ezt a mixet, ezért csak hasracsapásszerűen válogattam az alapján, hogy ebben a pillanatban éppen mit van kedvem hallgatni. Most épp laza hangulatban kaptatok el, szóval gyertek, és lazuljatok velem! 😀
Béke, eccsó!
Üzenet a mixhez:
Ha ezt a mixet nyomatod a kocsidban, mikor éppen gurulsz az utcán, tuti utánad fordulnak majd páran, hogy vajon ki lehet ez a laza csávó vagy dzsúli?!
A mix:
Tracklist:
1. 2pac – Shit Don’t Stop Feat. Y.N.V.
2. 2pac – My Closest Roaddogz
3. Dr. Dre – Let’s Get High
4. Snoop Dogg – Blueberry Feat. Tha Dogg Pound
5. DMX – Good Girls, Bad Guys
6. Busta Rhymes – Make it Clap Remix
7. NSG, Geko – Yo Darlin’
8. B Young – Jumanji