Őszinte leszek, néha elszunyókáltam a mérkőzés közben. Talán nem az én szégyenem, bár kellő alázat van bennem a nemzeti csapat felé, hogy úgy érezzem, cserben hagytam vele a magyar válogatottat. Azt a magyar válogatottat, melyet Albánia oda-vissza vert abban a csoportban, ahonnét a második helyről illett volna valami úton-módon továbbjutni. Ellensúly, azt hiszem ez a megfelelő kifejezés a jegyzetem értelmezéséhez…
Nem sok minden történt a kilencven perc alatt, ami magyar szemszögéből értékelhető lenne, szinte kapura sem rúgtunk. Zárt kapu, kettős mérce és a balsors, a balsors, akit régen tép! Megpróbálhatunk párhuzamot vonni, anélkül is, hogy minden hamut a fejünkre szórnánk, ugyanis sportviszonylatban valóban gyenge napot fogott ki a magyar válogatott. Ismét gyenge napot! A miérteket és a hogyanokat értékeljék a szakemberek, én az egyszerű szurkoló, a proli hazafi oldaláról közelítem meg a történteket. Úgy is mondhatnám, már láttam hasonlót valahol!
Ha Németh Antalt a DAC-nál gyenge edzőnek tartjuk, mert nem képes rendet rakni az öltözőben, akkor most Rossi is ilyen?
Nem hinném, viszont talán Anti sem az, akinek beállítjuk! Bizony ezek azok a dolgok, amire nem sok mindenkinek van rálátása, sőt szinte csak a bennfentesek tudhatják a választ, mi miért történik, vagy éppen nem történik. Ugyanaz az elképzelés nélküli játék, a kreativitás és a hatékonyság hiánya jellemző mindkét esetben. Saját klubcsapataikban sem minden esetben maradéktalant alkotó profik, akik ugyanúgy „zsoldosok” ott, ahogy a DAC-ban azok az idegenek, akikkel mi egy vérből valóknak hisszük magunkat. Kemény szavak ezek, az is kemény, ahogy hozzánk szurkolókhoz viszonyulnak néha. Másnap akkor is felállunk a padlóról, és ugyanúgy magunkra húzzuk a mezt, azt a mezt, amit tegnap talán a földre hajítottunk mérgünkben.
Élj úgy, hogy legalább saját magad tudj reggelente tükörbe nézni, és ne utáld meg azt az embert, aki tegnap voltál!
Nos ez a magyar foci, meg persze ez a DAC! Néha sz@r, a te hozzáállásod és gerinced kell hozzá, hogy tudd elviselni a „bűzét”, ha korábban élvezted a sikereit. Mikor a mennyei fanfárok ütemére megrészegültél. Igen ez fáj, ez nagyon a húsodba mar, de nekünk ezt adta ki a sors, és végső soron ez adja a szépségét is. Felvidéki magyarként megtanulhattad volna azt is, hogy itthonról kiutálnak, otthon pedig vannak, akik nem szívesen látnak. Persze nem kell beletörődni, sőt nem is szabad! Megszoksz vagy megszöksz, vagy foci helyett választhatod a horgászatot, esetleg imádhatod az FC Bőrszalonnát…
Mindörökké Magyarország, hajrá DAC!
MAGYARORSZÁG–ALBÁNIA 0–1 (0–0)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Botka (83. Lang), Orbán, Szalai A. – Nego (83. Hahn), Nagy Á. (71. Kleinheisler), Schäfer, Nagy Zs. – Sallai R. (71. Vécsei), Sallói D. (59. Schön), Szoboszlai. Szövetségi kapitány: Marco Rossi.