A vizsgaidőszak mellett egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni. Évről évre ugyanaz a forgatókönyv. Határidők, tételek, kialvatlan éjszakák, kávéval és reménnyel teli napok, az érzés, hogy ezt most valahogy túl kell élni. Rengeteg diák küzd pontosan ugyanazokkal a problémákkal, mégis hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak mi érezzük magunkat túlterheltnek, szétesettnek vagy éppen motiválatlannak. Szerintem fontos kimondani azt, hogy nem vagyunk egyedül. Nem kell egymás kezét szorítanunk, néha elég annak a gondolat is, hogy „ezt nem csak én érzem”. Bartalos Réka és Gulázsi Vivi őszintén mesélnek a vizsgaidőszak nehézségeiről, és arról is, mi segíti őket át ezen az időszakon.
Mikor érzed igazán, hogy most tényleg vizsgaidőszak van?
Bartalos Réka: Ha a téli szemeszterről beszélünk, akkor az újév beköszöntével a vizsgaidőszak terhe is utolér. Erre többek között a naptár is emlékeztet, ahol egymás után sorakoznak a számonkéréseket jelölő napok.
Gulázsi Vivi: Akkor érzem igazán, hogy itt a vizsgaidőszak, amikor hirtelen előkerülnek az elfelejtett beadandók, minden perc számít, és állandó rohanás van, hogy időben kidolgozzam az összes tételt. Ilyenkor folyamatosan figyelem a napirendem, mert csak így tudok mindennel elkészülni
Mi számodra a legnehezebb része a vizsgaidőszaknak?
B.R.: Első helyen a korán kelést és a későn fekvést mondanám. Pár napig még egészen motivált vagyok, viszont a napok múlásával az energiám is egyre csak fogy. Ezenkívül nem mindig olyan könnyű koncentrálni és teljesen átadni magam a tanulásnak, amikor tudom, hogy a szabadidőmet más kedvtelésre is fordíthatnám.
G.V.: Számomra a legnehezebb része egyértelműen az időbeosztás. Az a típus vagyok, aki mindent az utolsó napra hagy, és ez meg is látszik rajtam, olyankor nem igazán könnyű velem szót váltani.
Mik azok a szokások vagy módszerek, amik nélkül nem élnéd túl a vizsgaidőszakot?
B.R.: Ezt az időszakot igyekszem minél kellemesebbé és elviselhetőbbé tenni. Mivel már hét vizsgaidőszakon túl vagyok, talán elmondhatom, hogy sikerült kialakítanom a saját „tanulós szeánszomat”, ami minden egyes alkalommal átsegített ezeken a nehéz napokon. Egy pohár tea, egy meggyújtott gyertya, és az „agykiégésen” átsegítő szőlőcukor csodákra képes.
Ami még mindenképp bevált módszer, az az, hogy apró célokat tűzök ki magam elé, majd ezeket elérve beiktatok kis szüneteket, esetleg megjutalmazom magam valamivel, és ezek is motiválnak a tanulásban.
G.V.: Szokásom ilyenkor hangosan gondolkodni, ezáltal könnyebben megjegyzem a vizsgához szükséges tananyagot, illetve ilyenkor mindig offline üzemmódba is kapcsolom magam. Fontos számomra az is, hogy rend legyen körülöttem, különben nem tudok összpontosítani, és általában illatgyertya is körbevesz tanulás során.
Hogyan próbálod egyensúlyban tartani a tanulást és a pihenést?
B.R.: Általában ilyenkor számomra az az elsődleges, hogy minél hamarabb megcsináljam a vizsgáimat, így a pihenésnek és az egyéb kedvteléseknek csak ezt követően hagyok teret. Ez is nagyon motiválóan tud hatni, ha épp úgy érzem, hogy nem látom a fényt az alagút végén.
A két tanulás közötti alvás is sokat tud segíteni, már egy fél óra is csodákra képes, és segít, hogy újult erővel nézzek szembe a szavak és a mondatok rengetegével.
G.V.: Őszintén szólva ilyenkor nem igazán sikerül egyensúlyban tartani a tanulást és a pihenést. Mivel az utolsó pillanatos típus vagyok, teljesen felborul a bioritmusom: pihenés gyakorlatilag nincs, de cserébe máskor igyekszem ezt bepótolni.
Mi az a hiba, amit minden vizsgaidőszakban elkövetsz, mégis újra és újra belecsúszol?
B.R.: Azt hiszem, hogy a hibákat már ennyi idő alatt sikerült kiküszöbölnöm. Ehhez jelentősen hozzájárult a kialakított rutinom, amit igyekszem is tartani.
G.V.: Mindig túlbecsülöm, mennyi minden fér bele egy napba. Azt hiszem, hogy simán megtanulok mindent, közben pihenek is, és még alszom is nyolc órát, aztán a végén csodálkozom, hogy ez valahogy sosem jön össze.
Mit tanácsolnál annak, aki most érzi úgy, hogy teljesen maga alá gyűrte a vizsgaidőszak?
B.R.: Ne add fel! 🙂 Próbáld minél jobban „romantizálni” a körülményeket. Állíts fel kis lépésekben célokat, és ha ezeket eléred, jutalmazd meg magad például egy pohár kávéval, vagy a kedvenc csokiddal. Alakíts ki egy tanulós rutint a mindennapjaidban, és ha ez beépül, akkor sokkal könnyebb lesz átvészelni a többi vizsgaidőszakot is.
G.V.: Azt tanácsolnám, hogy vegyen egy nagy levegőt, mert ettől még nem dől össze a világ. Érdemes kisebb részekre bontani a feladatokat, és egyszerre csak egy dologra koncentrálni, még ha lassan is halad, az is haladás. És persze ne felejtse el, a vizsgaidőszak elmúlik, az idegrendszer viszont marad:)
