A Három Grácia tere, avagy 45 éves a dunaszerdahelyi kultúrház (2.)
Ma már városi művelődési központnak hívjuk, viszont eredetileg nem, vagy nemcsak a városnak, hanem az egész járásnak szánták.
Szerző
Karácsony a vasúton
Amikor szenteste csak nappalos vagy, az főnyeremény, hiszen estére csak hazajutsz valahogy.
A Három Grácia tere, avagy 45 éves a dunaszerdahelyi kultúrház (1.)
A kultúrház, nekem a nagyi vágottborsó levese, nagyapám Lóri nevezetű papagája, a mindig kolbász illatú „spájz”, ahová óriási láncok által bújt el a színpad...
Minden olyan drága?! | Roberto Listával a kézben Szerdahelyen sorozata E137
A kérdés így karácsony előtt úgy vélem, kényes határokat feszeget, vagy már réges-rég túl is nyúlt azon a bizonyos határon?
A naptár utolsó lapja | Roberto Listával a kézben Szerdahelyen sorozata E136
A kedves Mikulás, aki titokban, az éj leple alatt besurran – ráadásul a kéményen keresztül –, s teszi mindezt évszázadok óta.
Nincs semmi színvonal… | Roberto Listával a kézben Szerdahelyen sorozata E135
Sejtem, hogy páran majd félreértik, amiről valójában írni szeretnék, de vállalom.
Akkor novemberben, Dunaszerdahelyen | Roberto Listával a kézben Szerdahelyen sorozata E134
Akkor a szabadság szele sokunkat megrészegített, ma már tudjuk, vér és harc nélkül nincs valódi forradalom...
Bemutatkoznék, DAC-szurkoló vagyok – Csölle Ferenc
„Akkor is, most is vérbeli drukker voltam, annak idején fociztam is Vásárúton, aztán megsérült a térdem és abba kellett hagynom.”
Dunaszerdahely utcáin – újratöltve | Roberto Listával a kézben Szerdahelyen sorozata E133
A változás nem feltétlenül jelent egyet az elmúlással, az iskolaudvar, ahol egykor szánkóztunk, mostanra teljesen megváltozott, de attól az még iskolaudvar maradt.