Varázslat retúrjeggyel – Travis Scott – Astroworld (albumkritika)

A hazai és külföldi zenei színtér évről évre, albumról albumra, évtizedről évtizedre próbálja elvarázsolni hallgatóságát, egy másik világba helyezni, és ezáltal erős hatást gyakorolni saját hallgatóságára. Ez Travis Scottnál sem történt másképpen, viszont ha az évszázad eddigi talán legjobb műfajon belüli lemezévé van kikiáltva egy korong, akkor az egy A kategóriás sztár elé is magas lécet emel. Betekintés az Astroworldbe.

A cikk egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre.

Szerző: Varga Vencel

Önmagában Travis Scottról kevés sablonos bibliográfiai adat gyűjthető össze, hiszen már 16 éves korára a gyakorlatba ültette át rajongását a zene iránt. Az igazi áttöréshez még bőven kellett valami, ami önmagában farvízi evickélésnek tűnhetett, viszont ennél sokkal többről volt szó:

ez a 2015. szeptember 4-én kiadott Rodeo, amely legfinomabban fogalmazva rávágta minden trónján és dicsőségén önelégülten csücsülő rapperre az ajtót, hiszen a 2010 óta kijött rapalbumok közül az egyik legjobb értékelést kapta mind kritikusoktól, és ami még fontosabb: a hallgatóktól is. 

 

És hogy miért vádolható farvízi evickéléssel? A sok nálánál akkor még ezerszer nagyobb sztár közreműködése okán, hiszen kilenc közreműködött dal található rajta, köztük olyan nevekkel, mint Yeezy, Quavo, The Weeknd, és sorolhatnánk.

Hallgasd meg:

Rátérve témánkra Travis legújabb szerzeményére, az Astroworldre, szegény előadónkra az album által ugyanaz a kritika vetődik fel, ami miatt korábban igazán berobbant, ez pedig a sztárkollabok kérdése volt. Alapvetően a probléma nem innen indul, ennél sokkal távolabbról: már a rossz marketingtervnél megbukott valami.

Az óriási vállalás nem volt más, mint 2018-ban odaadni a világnak mindazt, amit eddig még meg nem kapott; mindazt, amire eddig is vágyott, de talán még önmagának is szégyell bevallani. Egy utat Astroworldbe, ahonnan majd sosem akarunk visszatérni. Ez a sok mondat, a sok várakoztatás hosszú és vastag gyújtózsinórt generált magának, ami végül csak egy nagy durranást eredményezett, és így alulmúlta a várakozásokat.

Elég ironikus azt olvasni, hogy egy „nagy durranás kevés”, de talán párhuzamot lehet vonni, és összehasonlítani akár egy sportpéldával: LeBron Jamestől kevés egy 20 pontos meccs két gólpasszal.

 

A teljes kritika  elolvasható az f21.hu-n.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább