Úgy jutottam el az e havi Énidő témájához, hogy végignéztem egy igazán tanulságos sorozatot és írni akartam róla egy ajánlót az áprilisi lapszámba. De ahogy az egyes részek és évadok után „rápihentem“ a látottakra, úgy döntöttem, hogy ez a kérdéskör többet érdemel egy szimpla kritikánál. Ebben jóval több van. Érteni fogjátok, hogy miért.
Már a járványhelyzet kirobbanása előtt szembetűnő volt a tendencia, hogy egyre több időt töltünk a mobilunkba bújva, nehogy lemaradjunk valami fontosról. A tinik közösségi életének jelentős része zajlik a világhálón, hisz a különböző üzenetküldő szolgáltatások, vagy a közösségi média használata által könnyedén megoldható a kapcsolattartás.
A dolgok azonban könnyen rossz irányt vehetnek. Vegyünk egy példát: a tizenhat éves Lili feltölt magáról egy egész alakos képet, csini ruhában, mondjuk a Facebookra. Érkeznek a reakciók szép számmal, „Tetszik“, „Imádom“, „Ölelés“, de megjelenik néhány kellemetlen hozzászólás is: „LOL ha ilyen fejem lenne, inkább levágnám.“, „Meghíztál.“, „Hát ez elég k_rvásra sikeredett.“, „Úristen, de vastag a karod.“. És most mi van? Mit kezd ezzel Lili?
Március elején, a sok koronavírus-hír között szelíden megbújt egy, talán egymondatos beolvasást elért hír: egy meggyilkolt tinilány holttestét húzták ki a Szajnából. A lány arcán és fején rengeteg sérülést rögzített a halottkém, gyakorlatilag agyonverték. Már a nyomozás kezdeti fázisában kiderült, hogy a lányt egy 15 éves osztálytársa és annak barátnője ölte meg, és a szörnyű tettet hosszabb ideje tartó, internetes zaklatás előzte meg. A lányról ugyanis felkerült a közösségi oldalra néhány olyan fotó, ahol fehérneműben látható. Ennyi kellett ahhoz, hogy rászálljanak a többiek.
Franciaországban egyébként sem egyszerű tinédzsernek lenni. A különböző bandák között rendszeresnek mondhatóak az olyan erőszakos cselekmények, amelyek nem egy esetben komoly testi sérülésekhez, sőt halálhoz is vezetnek. A belügyminisztérium március elején bejelentette, hogy akciótervet dolgoz ki a jelenség felszámolására.
„Az eredetileg a „szex” és „texting” (azaz sms-küldés) szavak összevonásából keletkezett kifejezés a felhasználó által saját magáról készített szexuális tartalmú, provokatív, meztelen vagy félmeztelen képek, videók vagy szexuális felhívást tartalmazó üzenetek továbbítását jelenti mobilhálózaton vagy az interneten.” (forrás: www.gyerekaneten.hu)
Rögtönzött közvélemény-kutatás a témához:
Kedves Szülők! Tegye fel a kezét, aki pontosan tudja, hogy a tinédzser lánya pontosan kikkel vált üzenetet és azok milyen jellegűek. Kik a példaképei, akikhez hasonlítani szeretne? Milyen fotókat tölt fel magáról a közösségi média felületeire? Milyen reakciókat kap ezekre, komment vagy üzenet formájában? Hányszor mentették már le ezeket a fotókat ismeretlenek a világ túloldalán, hogy a beteges fantáziájukat kiéljék vele? Kinek küldött már privátban is fotót magáról? Rávették-e már arra, hogy mutassa meg magát felső / melltartó / ruha nélkül? Esetleg magától teszi mindezt, mert tudja, hogy arra több „like“ jön majd?
Könyörgöm, beszélj vele ezekről, mielőtt célponttá válik!
Az íráshoz a fő inspirációt a Netflixen magyarul is elérhető, „13 okom volt“ c. amerikai sorozat szolgáltatta, amely bemutatja Hannah-t, aki egy iskolaváltás után, új környezetbe kerül. Próbál beilleszkedni, barátkozni, élni a tinik megszokott életét, ám az új csoport korántsem fogadja tárt karokkal. Az új lányra nem sokkal később több osztálytársa rászáll, mindenki szeretné kiharapni a saját kis darabját belőle, míg kompromittáló fotók, üzenetek kezdenek keringeni róla, amik végképp célponttá teszik. Kinevetik, minősítik, megalázzák, bántalmazzák naponta – és ami ennél is szomorúbb, hogy a szülők erről semmit se tudnak.
A sorozat sokkoló őszinteséggel mutat be olyan jelenségeket, mint a depresszió, öngyilkosság, zaklatás, droghasználat vagy a szexuális erőszak. A nemzetközi fogadtatás megosztóra sikeredett, volt ahol betiltották, mondván túl veszélyes mindezt a nézők, pontosabban a fiatalok elé tárni. Viszont az én véleményem az, hogy a tinik egy bizonyos kort elérve abszolút készen állnak arra, hogy megértsék az ilyenkor lezajló lelki folyamatokat. Sőt, nap mint nap látják, ahogy ezek a dolgok megtörténnek. Nagyszerű, ha van kivel megbeszélni a látottakat, így vitaindítóként is remekül funkcionál a négy évados sorozat.