FOTÓK, VIDEÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Két szimpatikus, szolidabb játékerőt képviselő csapatot búcsúztatva jutottunk a Konferencia Liga harmadik fordulójába. Négy mérkőzés – négy győzelem, ez lenne eddig a DAC aktuális európai menetelésének rövid, ám roppant hízelgő statisztikája. Úgy is mondhatnám: hoztuk a kötelezőt, s bár az ínyencebb szurkoló odahaza talán gólözönt várt a feröer-szigeteki halászfalucska ellen, a megérdemelt továbbjutásunkhoz még így sem férhet kétség.
A DAC vaskos történelemkönyvében eleddig nem igazán találunk kettős győzelmekkel való továbbjutást az UEFA által rendezett megmérettetéseken – talán csak az első, AEL Limasszol elleni KEK-selejtezőt nyertük meg oda-vissza. Ennek fényében, na meg azért is, mert minden egyes sikerünkkel előbbre kerülünk az öreg kontinens labdarúgó szövetségének rangsorában, a szerény diadal is becsülendő dolog. S bár a harmadik fordulóban már nem lesz ennyire könnyű dolgunk, a patinás bukaresti ex-Steaua ellenében, a sárga-kék drukkernek egyetlen cél lebeghet a szeme előtt:
A legmerészebb álmait valóra váltva, nívós ellenfelek társaságában, csoportköröket látni valamelyik európai kupasorozatban, jelen esetben a Konferencia Ligában – így aztán mindent bele, DAC!
Két repülőgéppel érkezett feröeri ellenfelünk a bécsi reptérre, jó pár nappal a találkozó előtt, valószínűleg már ez a tény is felkeltette a vájtfülű focikedvelők érdeklődését. Állítólag a szakmai stáb mellett a helyi polgármester szintén tiszteletét tette a Csallóközben, mégpedig családostól. A nagy klasszikusokat idézve: a polgármester lánya kegyeiért mindenkor minimum egy becsületgóllal indulhatna a zordabb időjáráshoz szokott férfiúk vetekedése, de ez a ceremónia, hála Veszelinov Daninak, most kútba esett. Így aztán a meleg fogadtatáson kívül csupán újabb tapasztalatokkal térhettek haza a gøtai legények.
Ami minket jobban érdekel, az talán az, hogy Guľa mester az odavágón megszerzett előnyünk tekintetében is maximális éberségre, szerénységre és szorgalomra serkentette fiait.
Bizony beletelt pár percbe, míg fogást találtunk a vikingeken – nem győzöm elégszer hangsúlyozni: napjainkra már minden valamirevaló, nemzetközi porondra kijutó kiscsapat is megtanult focizni, bőrgolyót szelídíteni. A mérkőzés előtt örömmel hallgattam egyik korábbi riportalanyom élményeit az Aréna árnyékában:
– Személyesen Kálmár Zsolti hívott fel telefonon. Gratulált, mivel enyém lett idén az első szezonbérlet. Nagyon megilletődtem, de aztán jól elbeszélgettünk…
Mit ad isten, KáZsé hosszú idő után éppen a feröeri ellenfelünkkel vívott Konferencia Liga mérkőzésen lépett ismét pályára. Üdvözöllek Kapitány a fedélzeten!
Este kilenc óra magasságában egy albán játékvezető sípszavára indult a találkozó, viszont a nyári hőségben ezek az esti pillanatok sem a felüdülésről szóltak, azt csak a vezető gólunk tudta velünk feledtetni:
Az ollózás specialistája, Nikola Krstović ezúttal a tizenhatoson kívülről talált a hálóba, némi védői geller kíséretében – 1:0
Montenegrói csatárunk Tórshavnban és Zsolnán is hasonló káprázatos gólt jegyzett – utóbbi találkozóról egyébként hiába keresett a kedves olvasó általam írt meccsbeszámolót, amiért utólagos felmentésemet kérném: nyaraltunk a családdal, és sajnos a Voyo nem jut el mindenhova. Veselovský 20 méteres lökete viszont eljutott a vendégek hálójába, méghozzá nyolc perccel azután, hogy a Bíró Tomi először rácsapott arra a bizonyos „Góóól, kattanjon be mindenki” gombra. A vikingek hajója távoli és látványos lövésektől kezdett süllyedni, a lelátó népe pedig ünnepelni. S bár a mérkőzés ezen szakaszában valóban úgy tűnt, hogy nem állunk meg két találatnál, az eredmény már nem változott…
Összesítésben 4:0-ás gólkülönbséggel jutottunk tovább!
A második félidőben biztonságban tudva az előnyünket, valószínűleg már a következő találkozókra tartalékoltunk, amit az edzőnk újabb és újabb vérfrissítésekkel is igyekezett elősegíteni. Ekkor lépett pályára 16 hónapos kényszerpihenő után Kalmár is, hatalmas üdvrivalgások közepette. A vendégek mestere szintén cserére szánta el magát, bevallom én még sosem láttam bajnoki mérkőzéseken, hogy egyszerre öt új játékos lépjen pályára – azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül!?
„Álljatok föl!” – zendített rá a hajrában a B-közép, a több mint ötezer néző-szurkoló pedig, szemmel láthatóan élvezte a jelenetet, tapssal jutalmazva a csapatot.
Vasárnap ismét találkozunk az Arénában, meglehet egyesekkel az Aréna sarkán, a kocsmákban, vagy csak úgy az utcán. Aztán meg hétköznap is – mit ne mondjak, sűrű a program! Még jó, hogy az, böjtöltünk már eleget, „ezer éve itt DAC-olunk, ez az otthonunk!”
DAC 1904–VÍKINGUR GØTA 2:0 (2:0)
Gólszerzők: Krstović és Veselovský
DAC: Veszelinov – Blackman, Kružliak (40. Risvanis), Brunetti, Muhamedbegovic – Káčer (46. Nicolaescu), Veselovský (65. Kalmár), Dimun – Andzouana (46. Szánthó), Krstović (81. Balogh), Moumou.