Ezt a beszámolót jóval azután írom, hogy a ruháim majd’ fele eltűnt a lakásomból.
Nagy megkönnyebbülés, amikor arra gondolok, nem kell minden áldott reggel a szekrénybe pillantva arra a felismerésre jutnom:
- nem szeretem, amit magam előtt látok, sőt, igazából utálom,
- nem jó rám, ami van,
- talán még jó lehet, de kevés rá az esély. Újabb bizonyíték: dagi vagyok,
- nincs egy normális, hordható, göncöm sem,
- tenni kéne végre valamit ezzel a felfordulással, mert már nem bírom nézni ezt a kupit.
Most végre tettem valamit, amit eddig még soha. Az egész otthonomat el- és átpakoltam! Hála a japán származású Marie Kondónak A tiszta öröm című könyv bölcs szerzőjének, a KonMari módszer megálmodójának.
Rájöttem valami nagyon fontosra. Pontosabban elmondott valami nagyon-nagyon-nagyon fontos dolgot. Mégpedig azt, hogy a lényeg, szeressük azokat a dolgokat, amelyek körülvesznek bennünket. Itt olvashattok röviden a módszer filozófiájáról, de mindenképpen ajánlom magát a könyvet is, főleg azoknak, akik elvesztek a maguk kreálta rendetlenségben, és sürgős, de megértő segítőtársra szorulnak.
A legfontosabb dolog, amit a rendrakás során a lakásod minden egyes tárgyával meg kell majd csinálj, az az örömteszt lesz. Igen!
Kell egy örömtesztet végezned, a tárgyat két kézzel megfogva, s magadat közben pontosan megfigyelve el kell döntened, hogy szereted-e, vagy sem. KonMari úgy fogalmaz, hogy ha szereted, akkor finom bizsergést érzel majd, amikor megérinted. Ez valóban így van! Egyszerűen érezzük. Nem tudjuk szavakkal leírni, megmagyarázni a miértjét, egyszerűen csak tudjuk és érezzük azt a bizonyos bizsergést. Pontosan így van ez azokkal a tárgyakkal is, amelyeket nem szeretünk. Tudjuk és kész. Azt tanácsolja, hogy ne azokat a tárgyakat keressük, amiket kidobunk, hanem azokat, amiket meg szeretnénk tartani, így folyamatosan az örömre figyelünk majd a szívünkben. A kidobandó tárgyaknak sem kell a szemétben végezniük, mehet a segélyszervezetekhez, akik rászorulókat segítenek majd vele.
TANÁCSOK A RUHÁK SZELEKTÁLÁSÁHOZ:
1. Vidd az összes ruhát egy helyre! Minden ruhadarabot egy helyre kell tenned, majd a teljes kupacot az örömteszt alapján szortíroznod. (A konyharuhák, törülközők nem tartoznak ide, azok majd később jönnek.)
2. Hagyj időt magadnak! Ez az első teszted, amikor megtanulod, mi az az örömérzet. Fel fogod ismerni magadban azt a képességet, ami segít majd a későbbiek során, hogy a lakásodban lévő tárgyak a megfelelő helyre kerüljenek. (Ne felejtsd ki a tervezésből a fiókok, polcok letakarításának az idejét is, ami legalább annyi, mint a ki-, s bepakolás és az örömteszt összesen.)
3. A szívedhez közel hordott ruhákkal kezdd! KonMari azt mondja, a szívhez közeli ruhadarabokkal tanácsos kezdeni, általában itt döntünk a legnagyobb bizonyossággal. Kistrikó, bugyi, top, pólók, stb. (És igen, azt a régi kopott melltartót is vizsgáld meg alaposan, amit már vagy tíz éve hordasz és csak azért nem dobtad még ki, mert… Már nem is emlékszel.)
4. Mielőtt belekezdenél az örömtesztbe, állítsd fel a magad kategóriáit! Nagyon egyszerű. Ezek alapján csoportosítod majd a megmaradt ruhákat. Legyen például nadrág, pulcsi, fehérneműs stóc, stb.. Azoknak, amiktől megválsz, készíts oda elegendő zsákot, rekeszt, amibe majd beleteszed. Ha minden kéznél van, sokkal ügyesebben megy majd a tesztelés.
5. Köszönd meg! Mondj köszönetet azoknak a ruháidnak, amelyektől megválsz. Mond nekik magadban, hogy hálás vagyok az eddigiekért, megtetted értem, amit meg tudtál. Később elég lesz majd erre az érzésre gondolnod, amikor a többi tárgyat teszteled. Ez a pont is nagyon fontos, ne felejtsd el megtenni! Csak mondj köszönetet. Érteni, érezni fogod, hogy miért.
6. Térképezd fel a tárolóhelyeket! Miután elkészültél, egyben látod azokat a tereket, ahova majd a megmaradt ruhákat teheted. Gondold át előre, mit hova teszel.
KonMarinak számos tippje van arra, mit, hova érdemes tenni. Nagyon nehéz e remek könyv tartalmát pár szóval megfogalmazni. A fenti tanácsok mégis nagyon jól jönnek ahhoz, hogy elképzelhessük a kezdeti lépéseket.
Tippek a ruhák örömtesztjéhez:
- Egyedül azt nézd, örömet okoz-e ez a ruhadarab!
- Ne azt, hogy mennyiért vetted!
- Ne a színét, ne az anyagát, ne a mintáját!
- Ne azt, hogy kitől kaptad!
Amennyiben azt érzed, hogy ez a ruhadarab nagyon fontos neked, nyugodtan tartsd meg és tedd félre. Az utolsó rendrakási kategória lesz majd az, amikor azokat a tárgyakat fogjuk majd újra a kezünkbe venni, amelyek közel állnak hozzánk. Ezeket KonMari szentimentális tárgyaknak hívja. Ballagási képek, ékszerek, fényképalbumok, régi levelek, stb. Kinek mi. (Ez még a saját rendrakási maratonomban is hátra van. Nagyon izgulok és picit félek is tőle, de tudom, hogy sokkal könnyebb leszek, ha megvizsgálok minden egyes tárgyat újra és megfigyelem közben magam, hogy továbbra is örömet okoznak-e, vagy csak makacs ragaszkodásból, nosztalgiából vannak még mindig velem.)
Ha magát az anyagot szereted egy ruhadarabon, de hordani már biztosan nem fogod, akkor lényegítsd át. Legyen belőle mondjuk:
- Kisfüggöny egy ajtó nélküli szekrényre,
- Csomagolóanyag egy ajándékhoz,
- Uzsonnástasak a gyereknek,
- Apró dísz a fehérneműk közé,
- Bélés egy fiókba, akár szekrényajtó belsejébe,
- Sőt, egy erősebb papírtároló dobozt is befedhetsz vele.
A lényeg, hogy olyan helyre tedd, ahol mindig belebotlik a szemed. Szereted az anyagát, szereted a mintáját, az esését, tedd tehát szem elé, hogy bármikor gyönyörködhess benne.
Extra tipp legvégül:
Ismerd meg és sajátítsd el KonMari hajtogatási technikáját. A könyvben részletesen leírja, hogy mely ruhadarabokat hogyan kell tűrögetni.
A zoknitól a kapucnis pulóverig, mindenben segít. Számos videója van fent a neten is. A kis tégla alakú ruhákat már sokkal egyszerűbb lesz elhelyezned bármilyen szekrényben, illetve fiókban.
Csak ajánlani tudom KonMarit, kezdjetek neki bátran! Hamarosan jövök a követező résszel, ami a második pakolási kategória lesz, mégpedig a könyvek. Éljen!