„A kihívás számomra fanatizmus” – interjú Gróf Lóránttal, a SIF Security vezetőjével

FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL

Gróf Lóránt neve ismerősen csenghet a csallóköziek számára, hiszen a sportmúltját tekintve igazán kiemelkedőnek számít. A SIF Security Szlovákia-szerte részt vesz a különböző rendezvények biztonságának lebonyolításában. Ők azok, akik a DAC-mérkőzések alkalmával a vezetőség tagjaival karöltve felelősek a szurkolók védelméért. A mindig mosolygós sportoló és edző büszkén mesélt a harcművészeti eredményeiről, a dunaszerdahelyi klubnál betöltött feladatköréről és a felbukkanó kihívásokról.

A sportmúltad és a mindennapi tevékenységeid miatt sokan ismernek. Ettől eltekintve, mesélj magadról egy kicsit.

A foglalkozásom egyben a hobbim és a szenvedélyem is, konkrétan a küzdősportok és a harcművészetek oktatása, illetve a klubom vezetése. A bősi MMA & BJJ Klubnak vagyok az elnöke és az edzője, amely immáron 21 éve működik. A sportmúltamat tekintve 1984-ben kezdtem a küzdősportokkal foglalkozni, majd egy évvel később meg is szereztem életem első érmét birkózásban. Az évek múlásával folyamatosan megismerkedtem a különböző harcművészeti sportágakkal. Az első jiu-jitsu magyar bajnokság győztese lettem, és egy kempo világkupát is a magaménak tudhatok. Ezen kívül több arany, ezüst és bronzéremmel büszkélkedhetek országos, nemzetközi, európai, ill. világszinten is. Igazából a küzdősportok szerelmese vagyok, ez jellemzi az életvitelemet és az életfilozófiámat. A klubvezetés mellett egy biztonsági céget irányítok, amelyet a harcművészeti alapelvekkel próbálok koordinálni és működtetni.

Mióta dolgoztok együtt a DAC klubbal mint biztonsági emberek? Mekkora felelősséggel jár egy-egy mérkőzést problémamentesen levezényelni?

Kijelenthetjük, hogy én is futballhuligánként kezdtem, ez lehet az oka annak, hogy jól ismerem a lelátók életét. Majd a 2008-as rendőri beavatkozás után az akkori vezetés felkért minket, hogy biztosítsuk a védelmet a stadionban. Jelenleg pedig az új főnökségi és vezetőségi tagokkal még profibbá vált az együttműködés. A biztonsági menedzserrel, Herdics Zoltánnal nagyon jó a viszonyunk, és együttes munkával problémamentesen képesek vagyunk vezényelni a mérkőzéseket.

A felelősség nagy, de élvezem a pillanatokat. Próbálok folyamatosan tanulni és fejlődni, hogy a lehető legtöbbet ki tudjam hozni magamból és az embereimből. A jövőben valószínűleg részt veszünk majd az ETO-meccsek védelmének és biztonságának lebonyolításában is.

A kihívás minden egyes küzdelem során jelen van, legyen szó rizikósabb vagy balhésabb derbiről. Minden mérkőzésből próbálok valami újat elsajátítani, észrevenni a mulasztásokat, s javítani azokat. Nyilvánvaló, hogy hibázunk, hisz emberek vagyunk, de igyekszünk tanulni magunk hibájából. Sajnos, néha nehéz a szurkolókkal megtalálni az összhangot, mert felmerülnek a különböző nemzetiségi problémák, személyes nézeteltérések és sérelmek. Megértem a szurkolói gondolkodást is, de fő a stadionban való stabilitás és biztonság. Az a célom, hogy mindenki jó érzésekkel térjen haza, és senki ne szenvedjen sérülést. A prioritásaim közé tartozik, hogy az emberek boldogan, s elégedetten hagyják el a MOL Arénát vagy bármely más eseményt.

Mi jellemzi a te feladatkörödet, hogyan képzeljük el a teendőid sorozatát egy rizikós meccs esetében?

Egy DAC–Slovan összecsapás esetén a feladataim már egy héttel a mérkőzés előtt megkezdődnek. Egyeztetnem kell a biztonsági menedzserrel, a főrendezővel, a rendőrséggel és az ellenfél képviselőivel is. Majd következik az egész stadion átvizsgálása, hogy miben tudnánk fejlődni, hova és mennyi ember szükséges a mérkőzés során. Például megállapítjuk, hogy hány ember kell a turnticketekhez, a VIP szektorokba, a különböző tribünökre, illetve a pályára. Innentől elkezdődik a biztonsági emberek besorolása.

Egy rizikós meccsre átlagosan több mint 100 embert biztosítunk, ezzel a létszámmal nem szabad spórolni. A derbi napján én helyezem őket az adott pontokra. Ügyelek a stadionban uralkodó indulatokra és azok elcsitítására. Igazából, bármilyen küzdelemről is legyen szó, sohasem állok meg egy másodpercre sem. Folyamatosan rohanok, és igyekszem a legmagasabb szinten elvégezni a rám szabott munkát.

A játékidő után megvárjuk, míg az ellenfél csapata elhagyja a lelátót, majd teljesen kiürül a stadion. Meg kell vizsgálnunk, hogy minden rendben van-e, ezen felül is a tribünöket és a különböző szektorokat. Az esemény után ki kell elemezni a történteket, amely napokig eltarthat az esetleges rendőri kihallgatások miatt. Meg kell találni, hogy miben és hol hibáztunk, majd mindezt kiküszöbölni. Iskolázások és továbbképzések formájában próbálok fejlődni, ezzel is növelve a tudásomat. Büszkén elmondhatom, hogy az Európa- bajnokság keretein belül, mikor Magyarország és Szlovákia összecsapott a nagyszombati stadionban, mi óvtuk az emberek biztonságát. Az UEFA által nyolcas osztályzatot kaptunk a 10-es skálán, amely azt jelenti, hogy a rendezvény lebonyolítása kiemelkedően jól sikerült. Számomra ezek az élet apró örömei.

Az elmondásod alapján te élvezed ezt a feladatkört, és szívvel-lélekkel dolgozol azért, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat. Nevezhetjük ezt egy kihívásnak?

Igen, élvezem az összes mérkőzést, maga a kihívás számomra fanatizmus. Ez a harcművészeti múltamból kikövetkeztethető, hiszen egész életemben versenyeztem. Igyekszem szívvel-lélekkel helytállni a munkámban és a hobbimban egyaránt.

Az edzéseken azt szoktam mondani, ha eljössz, nem kérek mást, csak hagyd itt a szívedet. Ez teljesen igaz az életem minden területére.

A DAC-meccseken kívül elég nagy kihívás számomra magyar emberként a szlovákokat védeni egy válogatott bajnokság alkalmával. Bármilyen rendezvény is kerül megvilágításra, mindig megvannak a csatáink a szurkolókkal, de a munka iránti szenvedélyt igyekszem a kollégáimmal is megtanítani. Ennek sikerességét az mutatja, hogy Szlovákiában egyre több és nagyobb eseményekre hívnak minket dolgozni. Az idő múlásával próbálunk fejlődni, és törekszünk arra, hogy hibátlanul képesek legyünk lebonyolítani egy-egy ilyen küzdelmet.

Melyik a legemlékezetesebb mérkőzés, amelyen részt vetettetek mint SIF Security csapat?

A régi stadionban megrendezésre került egy emlékezetes Zsolna elleni rangadó, amelynek hatalmas visszhangja volt akkoriban. Ha őszinte akarok lenni, annyi mérkőzésen vettem részt, hogy nehéz egyet igazán kiemelni. Reggelig képes lennék sorolni, hogy milyen szituációkat kellett megélnem.

Ha elvonatkoztatok egy picit a DAC-meccsektől, akkor mostanság a legveszélyesebb a Slovan–Nagyszombat összecsapás volt. Az emberek befutottak a pályára, ezért közbe kellett avatkoznunk.

Ettől függetlenül az összes futballesemény ugyanolyan kihívást jelent, főleg a rizikós besorolásúak. A biztonságot illetően pedig az új stadion nagyon jól ki van épülve. Nyilván mindig vannak javítanivaló részek, de a vezetőséggel karöltve törekszünk a tökéletességre. A szurkolók pedig folyamatosan tanulásra késztetnek minket, hiszen minden egyes alkalommal tudnak valami újat mutatni.

Üzennél valamit azok számára, akik tervezik, hogy egyszer ellátogatnak egy DAC-meccsre?

Csak azt tudom mondani, hogy kihagyhatatlan ellátogatni legalább egyszer a stadionunkba, több okból kifolyólag. Az első, hogy fantasztikus a hangulat, és hihetetlen ennek az egésznek az atmoszférája. Másodsorban pedig biztonsági szempontból nyugodt szívvel lehet élvezni a mérkőzéseket, mert mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindenki jól érezze magát. Szeretnénk, ha a szurkolók jó szájízzel mennének haza és legközelebb is visszatérnének. Úgy gondolom, hogy mi, csallóköziek nagyon vendégszeretőek vagyunk. Hajrá, DAC!

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább