Fotó: Pixabay.com
A reformpedagógia irányai, a konstruktív pedagógia, a projektpedagógia és a kooperatív tanulás mellett az élménypedaógia az, amely az oktatás módszerében az addig követett, formális fokozatok helyett az élményen alapuló tanítást hangsúlyozza. A kinti, kültéri pedagógia mellett egyre nagyobb teret kapnak az beltéri pedagógiai foglalkozások is, ahol elsősorban a rajz, a festészet, a zene, a filmek, fényképek segítségével és az általuk keltett élményekkel elsajátítani a szükséges ismereteket.
Az élménypedagógia a közvetlen tapasztalásokon és a gyerek aktív cselekvésein keresztül tanít.
Elsősorban a személyes készségek fejlesztését tűzi ki célul, fejleszti az önismeretet, önértékelést, az egyéni felelősségvállalást és a szociális kompetenciákat. A tevékenységközpontú tapasztalati tanulás, nemcsak élményszerű, hanem célzott is. Az ismeretek átadására, rendszerezésére, elmélyítésére egyaránt alkalmas, vagyis mindazt tudja, amit a hagyományos, ismeretszerző oktatástól elvárunk.
A passzív befogadást felváltja a megismerő tevékenység által történő tanulás, amely az aktivitáson és élményszerűségen keresztül teremti meg a tanuláshoz szükséges belső és külső motivációs bázist is.
Számos mai óvoda felismerte már e reformpedagógiai módszerben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, melyben a gyermeki kreativitást, ösztönös kíváncsiságot irányított formában fogja össze a nevelő szakember. Problémamegoldásuk a mindennapi kihívások során fejlődik, miközben gyakorolják az együttműködést. A játékok során önfeflexiót tanulnak, ahol kialakul bennük egy relatív önértékelési kép, ami javítja az önbizalmat és a környezetükbe fektetett bizalmukat is. A közösségben, csoportban szerzett élmény elősegíti a tapasztalai úton való tanulást, összekötik az agyat, a szivet és a kezet, melyben a tanulás konkrét gyakorlati tapasztaláson alapul, ami többnyire túlmutat a hétköznapi helyzeteken. Fontos a kalandos és izgalmas élményekkel tűzdelt mozgásforma és testi aktivitás, mely ebben a módszerben központ jelentősségű, de a művészi, kulturális és technikai területeket is alapvetően mozgósítja, az aktivitások pedig túlnyomóan természet közeliek. Az élménypedagógiai foglalkozáson a szabályok csupán keretet képeznek.
A lehetőségek közül miden gyermeknek a „saját megoldást” kell megtalálnia.
Az élménypedagógia a saját tapasztalatokat és a megélt élményeket feldolgozva válik tanulási helyzetté. De nem szerepjáték, a gyerekek mindig saját szerepükben vannak. A cél a tanulási élmény megszerzése. Az óvodában hangsúlyozottan fontosak az élményeken alapuló foglalkozások. A gondolkodás, a képzelet világa csodálatos helyekre és szerepekbe viszi el a kisgyermeket. Az élményvilág kialakulása – amelyet az óvoda megalapoz – a későbbiekben a kreatív, alkotó személyiség kifejlődésének alapja.