Reklám
A Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász 20 éve a közösség szolgálatában. Vannak emberek, akik nem reflektorfényben dolgoznak. Nem tapsért, nem elismerésért, hanem azért, mert hisznek abban, hogy minden ember megérdemli a figyelmet, a segítséget és a reményt. Dunaszerdahelyen immár húsz éve működik egy olyan közösség, amely nap mint nap csendben teszi a dolgát. Élelmiszert osztanak, betegágyat és kerekesszéket kölcsönöznek, meghallgatnak, vigasztalnak, és akkor is ott vannak, amikor más már nem tud segíteni. Munkájuk mögött több száz önkéntes óra, rengeteg személyes történet és egy közös hit áll: hogy a szeretet csak akkor válik valódivá, ha tettekben is megmutatkozik. Vajon kik azok az emberek, akik ezt a szolgálatot végzik? Mi ad erőt nekik húsz éven át? Hogyan változott a rászorulók világa, és mit árul el egy városról az, ahogyan a legelesettebbekről gondoskodik? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk mai vendégeinkkel: Bugár Györggyel, a Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász vezetőjével és Somogyi Szilárddal, újságíróval, a közösség aktív önkéntesével.
Tartsanak velünk, mert a mai történetek nemcsak a segítségnyújtásról szólnak, hanem emberségről, összefogásról és arról, hogy egy közösség erejét mindig az mutatja meg leginkább, hogyan bánik azokkal, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.