Reklám
Valamilyen szinten normális, hogy az idegen embertársainkhoz előítéletekkel, bizalmatlansággal viszonyulunk – a feltétel nélküli bizalom nem jelentett mindig evolúciós előnyt. Azt viszont már felettébb szomorúnak tartom, ahogy ezt bizonyos közszereplők, illetve politikusok kihasználják és megerősítik. A miénktől eltérő bőrszínű, vallású, származású, szexuális orientációjú embertársaink ellen uszítanak bennünket, bűnbakot csinálva belőlük kennek rájuk mindent, ami nem működik az országban. A közbeszéd persze ennek megfelelően szépen lassan elmérgesedik. Nagyon nehéz előítéletek nélkül néznünk egymásra. Ám ha csak résnyire kinyitjuk azt a bizonyos metaforikus ajtót, rájöhetünk, hogy „ezek itt” a kulturális különbségek ellenére is ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk, s vannak köztük jó fejek. Versem „narrátora” persze egy ettől eltérő, már-már karikaturisztikusan sarkos álláspontot képvisel, bár a világtörténelmen áttekintve korántsem valószerűtlent. Talán pont így, ebből a szögből sikerül rámutatni valamire…
Sipos Janka: ezek itt
rá se nézek belelátok minek is
Reklám
veszélyes lesz ennek még a hite is
nézd hogy izzik villog a tekintete
ezek előtt semminek nincsen becse
ezek jönnek áramlanak szüntelen
elveszik a munkám az albérletem
ki tudja hogy nem esznek-e gyereket
túl sokat imádkoznak vagy keveset
sose volt ilyen bűnözés ezelőtt
itt szívják el előlünk a levegőt
ne kérdezd meg tőle nem látod sötét
nem az volt hogy nem isznak nézd a sörét
mecset lesz csak itt nem lesznek templomok
nincsenek biztonságban az asszonyok
takargathatják majd ők is magukat
el is szegényedünk a kutya megugat
ki tudja mi lesz itt de ez így helytelen
otthon én vagyok de babér nem terem
ezek meg élnek mint a marci hevesen
rántott hússal dobálóznak a pénzemen
Reklám
