A második világháború idején, 1940 és 1944 között Dunaszerdahelyen „cigány iskolát” nyitottak, Komárom vármegye népművelési bizottságának indítványára. Mint írják, az intézmény az akkori Magyarország egyetlen cigányiskolája volt. Az egytanerős iskola a katolikus felekezet mellett működött – vezetője Horváth Béláné rk. tanítónő volt. Magáról az intézményről sajnos kevés adat maradt fenn, ennek egyik érdekes színfoltja az alábbi, 1943-ban megjelent cikk, amely magát az iskolát, illetve a dunaszerdahelyi cigányság – szinte alig kutatott – akkori történetének egy szeletét villantja fel. (Nagy Attila helytörténész)
Hatvan rajkó hegedűvel a dunaszerdahelyi cigány iskolában
Dunaszerdahely, október hó.
A hatezer lelket számláló Dunaszerdahely lakosainak 42 százaléka zsidó, 10 százaléka pedig cigány. Ez a magyarázata, hogy ebben a csallóközi magyar faluban működik egy zsidó iskola két tanerővel, egy bóheriskola és van itt cigányiskola is. Komárom vármegye népművelési bizottsága elhatározta, hogy a cigány lakosság erkölcsi és szellemi nevelésére is gondot fordít. Tekintettel arra, hogy a nevelést a legifjabb korban kell kezdeni, cigány iskolát nyitott Dunaszerdahelyen. Az idősebb cigány nők és férfiak azokra az esti népművelési előadásokra járnak, amelyeket külön az ő részükre rendez a népművelési bizottság. Ezeken az előadásokon elsősorban valláserkölcsi, jellemnevelési és egészségügyi kérdéseket hoznak szóba.