Bögi Róbert

Lassan időszerű lesz az iskolai beiratkozás, és sok felvidéki magyar szülő ismét választás elé kényszerül: szlovák vagy magyar iskolába adja-e gyermekét?

Ki ne ismerné a B-középből a felsővámosi származású „Szittyát”, vagyis Tóth Szilvesztert!? Az ő lányai szólalnak meg interjúnkban a DAC-rajongásukról.

1987-ben január 12-én tetőzött a havazás, amikor az addig lehullott 30 centiméteres hótakaró egy éjszaka alatt 70 centire duzzadt Délnyugat-Szlovákiában.

Egész héten az íróasztal mögött ülök, a DAC valódi felüdülés, kikapcsolódás, ahol barátok közt lehetek - mondta Gábor.

Az ugye mindenkinek nyilvánvaló, aktuálisan milyen mértékű áremeléseknek vannak kitéve a családok, a háztartások?

Úgy véli, mára akkorát fordult a labdarúgás világa, hogy ami hasonlóság maradt a régebbi korral, hogy 22 játékos játssza két kapura egy fehér vonallal behatárolt pályán.

Okostelefon! Anno a nyomógombos készülékekkel is jól megvoltam, szépen „vitték” az internetet. Már amelyik, persze...

„Ha nem tudtunk eljutni a DAC-ra, bőgtünk otthon. Ha úgy hozta a sors, betegnek tettettük magunkat, hogy ne kelljen iskolába mennünk...”

Dunaszerdahely városa mindig is büszke volt híres „szülöttjére”, bár valódi nagysága sokáig rejtve maradt az egyszerű nép körében.

„Ha kikapunk, akkor is a mi DAC-unk, lehiggad az ember, aztán jövő héten megint kimegy focira...”