NYITÓKÉP: ÖRZSIK ÖDÖN
„Ha házat akarunk építeni, akkor előbb az alapokra kell koncentrálni. Nálam a védekezés a kapusnál kezdődik, majd a védelemmel folytatódik és a támadósorral zárul. Megváltoztattuk a védekezésünket, ebben változott meg a csapat játéka, amióta átvettem az irányítást.” – többek közt ezek voltak „Pedro” mester szavai a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón. Azért másoltam be ide, hogy könnyebben megértsük, mi – de legalábbis én – mit hívunk csúnya focinak. Ahogy korábban írtam, nagyjából azt a focit játsszuk a portugál edző keze alatt, amit azok a kiscsapatok játszottak ellenünk, melyek „betonozni” jártak Szerdahelyre.
A védekezésen alapuló, kontrákból építkező labdarúgás „szépsége” csak rövid időre mutatkozik meg, ugyanakkor hosszútávon effektív, legalábbis a mi esetünkben az. Ergo, a megkaparintott labdával a lehető legrövidebb útvonalon eljutunk az ellenfél kapujáig, esetenként gólra váltva a támadásainkat. Ezzel gyűjtjük a pontokat, a táblázat pedig nem hazudik. Azokat a „csúnya” meccseket meg majd úgyis elfelejtjük, hiszen összetettben jól állunk, gólt alig kapunk, sőt egyáltalán nem kapunk. A Slovan elleni derbin annyiban változott a játékunk megítélése, hogy a Slovan ellen megbocsájthatóbb a passzivitás, hiszen a Slovan, az a Slovan.
Amit begyakoroltunk az edzéseken az megy, vagyis amit megtanultunk, annak hasznát vesszük. A Slovan ellen pedig duplán is hasznát vettük.
Lásd a pozsonyi játékosok mérgét a mérkőzés vége felé, amikor tudatosították, itt ma nem terem babér számukra. Maga a totális védekezés nem túl izgalmas, nincsenek magával ragadó pillanatok, a mély érzelmű jegyzetek inkább elemző jelleggel írott szösszenetekké válnak. Ha lelátó is üres, a hangulatból sem meríthetünk, legfeljebb elkezdhetjük fikázni a játéktér milyenségét. Nos, játszottunk mi már az ebédlő szőnyegén is, mit nekünk a gyerekszoba úszóparkettája, amit összefirkált egy cserfes kölyök?! Vagy a Téglamező, ahol a tégla a mező… „A legnagyobb ellenségünk a pálya talaja…” – mondta a hazaiak trénere. Pán Weiss, azért mi is ott voltunk ám!
Na jó, ez nem a gegenpressing, hanem a „gegendeffending”!
Méghogy a hónap mérkőzése, ilyen talajon, nézők nélkül? Láttam egy videót a győri karácsonyi fergetegről, ahol emberek egymás hátán plázáznak… és láttam ötven kilométerrel odébb ürességtől kongó létesítményt. Margit, há’ ez nooormális? Nem! Viszont az sem normális, hogy a magyar tévé internetes platformján – ha már közvetítik – nem nézhetem a csapatom mérkőzését. Így aztán kénytelen vagyok hallgatni, ahogy a szlovák riporter elalél egy-egy Slovan helyzetnél. Rögtön az elején adódott is, beszorítottak minket a saját kapunk elé, mi pedig kishíján egy-két ellentámadásból vezetést szerezhettünk volna. És tulajdonképpen az egész mérkőzésen partiban voltunk, akár a már említett Schäfer – Balić eseténél, Ciganiks, Blackman, majd ismét Balić helyzeténél megrezeghetett volna a pozsonyi kapus hálója.
Ennyi kérem szépen a lényege az új edzőnk (aki már nem is annyira új) taktikájának.
Jedlička több mint egy hónapja nem kapott gólt, ha emlékezetem nem csal, ilyen statisztikát legutóbb a Novota „Gólnélküli” János produkált klubunk történetében, és az már nem tegnap volt. Hogy mikor is pontosan, azt nemsokára felidézhetem, hála a Jézuskának… persze tudom én a dátumokat, hogyne tudnám, ezzel kergetem az „őrületbe” a riportalanyaimat, de olyan jó így várni a Szentestét, akár egy kisgyerek az első biciklijét. Nem indult a legjobban ez a szezon, de visszahoztuk magunkat az elitbe, ezzel a „csúnya” focival, amit ronda, de finom alapon megszerettünk. Pozsonyból amúgy is mindig jó a pont!
Már csak egy gyönyörű záróakkord kéne pénteken a Rózsahegy ellen, aztán jöhet az őszi szezon összegzése.
Nem vó’t rossz, igyunk rá, de ne igyunk előre a medve bőrére. És ha már záróakkord, szóljon a „Gyöngyhajú lány” lelátói átirata, emlékezve egy nagyszerű emberre, aki nemrég távozott közülünk:
Figyelj jól rám drága barát,
megvívtunk már több száz csatát,
ezer éve itt DAColunk,
ez az otthonunk!
SLOVAN–DAC 1904 0:0
DAC: Jedlička – Blackman, Kružliak, Muhamedbegović, Davis – Balić (73. Nebyla), Dimun – Sharani (81. Andzouana), Schäfer, Ciganiks – Hahn (89. Krstović).