A stadion és a csarnok hangja

FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL

Bíró Tomi immáron nem csak a dunaszerdahelyi stadion, hanem a csarnok hangja is. A mai beszélgetésben remek betekintőt kapunk Tomi tevékenységéről a foci- és a kézilabdameccsek során. Garantáltan érdekes dolgokat árult el nekünk Bíró Tomi, a stadionunk és a csarnokunk hangja. 

Egy különleges vendéget köszöntenék: Bíró Tomit, a DAC-stadion hangját!

Én is üdvözölök mindenkit. Igen, még én vagyok a hangja.

Eszembe jutott az első pillanat, amikor kiderült, hogy a Világi-érát is a te hangod fogja kísérni a DAC-stadionban. Emlékszel erre? Tudjuk, hogy az Antal-korszakot is te kezdted meg, de rövid időn belül búcsút vettél tőlük. Emlékszel rá, mikor jelentetted be a visszatérést?

Ezt pontosan nem tudom megmondani…

A stadion pizzériájában Nagy Krisztiánnal volt egy beszélgetésünk Világi Oszkár úrral, és ott, nagyjából száz ember előtt megkértelek, hogy jelentsd be a jó hírt.

Igen, ez tényleg a régi lelátó mellett volt. Amikor átvették a klubot, a DAC igazgatója, Végh Tibor megkeresett azzal, hogy szeretnék, ha visszatérnék. Természetesen azonnal igent mondtam, mert egy új korszak kezdődött. Látjuk, honnan hova jutottunk, és hogy egészen más a közeg.

Miből áll a munkád a mérkőzés előtt, alatt és után? Az utóbbi években a labdarúgáshoz a kézilabda is csatlakozott, ott is te lettél a bemondó.

Igen, és nagyon szeretem csinálni. A kézilabdás történet úgy kezdődött, hogy amikor még nem az extraligában, hanem az első osztályban játszottak a lányok, kimentem egy meccsre. Előtte már jártam Győrbe az Audi ETO találkozóira, ahol általában őrületes hangulat uralkodik. Dunaszerdahelyen pedig nem konferált senki, száraz volt a meccs. Akkor felajánlottam, hogy eljövök és ingyen konferálok – azóta is ingyen, hobbiból csinálom. Horváth Zoltán klubelnök beleegyezett, és azóta csinálom. Fokozatosan jöttek a sikerek, feljutottunk az extraligába, ahol már több éve szerepelünk. Egyre jobban élvezem, mert ott alaposan ki tudom magam beszélni.

Kezdjük a kézilabdával. Kicsi a csarnok, tehát nem fogadhat sok szurkolót. Milyen a felkészülés és maga a mérkőzés mindössze pár méterre a játékosoktól?

Itt könnyebb dolgom van, de a felkészülés hasonló, mint a futballnál. Magam készítem elő a szöveget, de itt nincs idő sokat beszélni. A kézilabdában rögtönzés van, nem lehet papírról olvasni a dolgokat, a mezszám alapján bemondom a gólszerzőt vagy a kiállított játékost. Már régóta figyelem a kézilabdát.

Újabban a férfiak mérkőzésén is dolgozom bemondóként, jólesett, hogy ők is megkerestek és megkértek, csináljak olyan hangulatot, mint a lányok meccsén. Nekem ez hobbi, és érdekel is – ezért csinálom.

Itt sokkal több a szöveg, mert mindegyik pillanatban történik valami, azonnal kell reagálni. Ezért a kézilabda élvezetesebb a focinál, mert vannak olyan összecsapások, ahol hosszú percekig semmi sem történik. Viszont, ha betalál a DAC, akkor jön az extázis.

A kézilabda egy specifikus sportág, a labdarúgástól eltérően általában itt az ellenfelet is megtapsolják. Mire kell felkészülnie egy futballszurkolónak, aki a tízezres stadionból átmegy egy háromezres kézilabdacsarnokba?

Teljesen más a hangulat, ugyanis a fociban nincs annyi cselekmény. A férficsapatnak is az a célja, ami a nőknek volt: két éven belül feljutni az extraligába. Bízom benne, hogy így is lesz. Ki kellene építeni a szurkolótábort, hiszen a női és a férfi kézilabdaklubnak sincs még olyan szurkolótábora, mint a futballcsapatnak. Szerintem a női csapat hamarabb fog sikereket elérni, mint a futballisták, és mivel az eddigi egyeduralkodó Nagymihály alaposan meggyengült, jó esély van a Szlovák Kupa elhódítására. Úgy néz ki, hogy a szlovák bajnokságban a Vágsellye lesz a legnagyobb ellenfelünk, hiszen a MOL Extraliga egy csehszlovák pontvadászat. Ezt követően jön a rájátszás a szlovák bajnoki címért és a kupáért. Mi már most ott vagyunk a legjobb négyben, ahol a Stomfa (Stupava) lesz az ellenfél. Őket biztos legyőzzük, és akkor bekerülünk a jövőben megrendezésre kerülő döntőbe. A remélhetőleg hamarosan kialakuló szurkolótábor óriási hangulatot fog tudni csinálni. Ez egy benti sportág, és ha mondjuk a három és félezres sportcsarnokba csak kétezer ember látogat ki, már óriási a hangulat.

Emlékszem, amikor a kilencvenes években az első ligában szerepeltek a férfiak, akik még a régi sportcsarnokban fogadták az ellenfeleiket. Az ottani teltház hatalmas hangulatot tudott teremteni, az új csarnokban a 3500 ember csodálatos atmoszférát képes varázsolni…

Igen, és remélem, hogy jó lesz a hangtechnika is, de ez már nem rajtunk múlik. Biztosan úgy tervezték meg, hogy nagyon jó hangzása legyen, mivel ott már koncertek és más kulturális rendezvények is lesznek. A hangtechnika, a dübörgő zene és bemondó hangja a jó hangulat alapja. Azt kell elérni, hogy az ellenfél már az autóbuszban rettegjen.

Térjünk vissza a focihoz. Hogy néz ki egy meccsre való felkészülésed 2022-ben?

Mobiltelefonnal lefotózom a mérkőzés előtti táblázatot, és abból kiindulva készülök fel. Nagyon sok feladatom van, amelyek közül néhány már a bemelegítésnél kezdődik. Jön a névsorolvasás, esetleg, ha valamelyik játékosunk az adott hónapban megnyert valamilyen szavazást, azt is én hirdetem ki. Egyre gyakrabban vannak ünnepélyes kezdőrúgók, immár nemcsak a meccs elején, de a második félidő kezdetén is. Ezekkel kapcsolatban rengeteg dolgom van, amely legalább félnapos felkészülést igényel.

A mérkőzéseken pedig van egy forgatókönyv, amelyben másodpercre pontosan megvan, hogy kinek, mikor, mi a feladata. Ezt elég nehéz betartani, de alapvetően jól állunk.

Ezt Tornyai Martin intézi, mi mailben megkapjuk a tervet, kinyomtatjuk, és abból tudjuk, hogyan zajlik például a félidei program. Újraindult a Gyere velünk a DAC-ra! projekt és a Kukkonia Liga is, továbbá el kell mondani az információkat a kézilabdáról és a soron következő hazai találkozóról is. Van mit csinálnom, nem irigylem az utódomat. Nekem ez már a véremben van.

Ha bejelented a visszavonulásod, azzal számolj, hogy egy jó félévet még maradnod kell és betanítani az utódod. Térjünk át a mérkőzés előtti pillanatokra. Van két dolog. Az egyik a lelátó produkciója, a Nélküled, a másik meg a Himnusz. A dalt te vezényled és indítod el, de a Himnuszhoz nem szólsz hozzá. Ha esetleg van valamilyen észrevételed, ami gördülékenyebbé teheti ezt a folyamatot, kérlek, oszd meg velünk!

A Nélküled előtt próbálok mindig variálni egy kicsit a szövegemen, de ott nincs sok időm. Amikor lemegy a névsorolvasási show, felnézek az órára, hogy mennyi időm van még, és ahhoz mérten igazítom a mondanivalóm. A játéktéren futó panelokon látható a szöveg, ez is egy kis segítséget jelent a szurkolóknak. Olyan érzésem van, hogy sokan még mindig nem tudják a szöveget. Ha csak a zenét engednénk le a szurkolóknak, szerintem sokan bajban lennének az énekléssel. A tulajdonos azt szeretné, hogy a nézőket halljuk énekelni, ezért lehalkítom az éneket. Ez így jól működik, de voltak olyan meccsek, amelyen csak kevesen voltunk. Főleg a B szektorból jön a hang, a C szektort nem igazán halljuk.

A Nélküled nem egyszerű dal, ketten-hárman énekelve kimondottan nehéz jól kivitelezni.

Igen. A legtöbbször úgy van, hogy megy a zene, és az énekesek azért a játéktéren kívül sétálnak, mert csak így hallják. A stadion egyetlen baja, hogy a pálya felé nem fordítottak egyetlen hangszórót sem, mindegyik csak nézőtér felé szól. A pálya közepén semmit sem hallana az énekes.

Nagyon fontos lett az utóbbi időben, hogy ha valami nem odaillő rigmust hallasz a nézőtérről, azonnal meg kell szólalnod és figyelmeztetned. Pontosan milyen utasításaid vannak ezt illetően?

Amint meghallom a trágár szavakat, vagy amint valaki szid egy nemzetet, esetleg az ellenfél csapatát. Ezzel a klubot is óvom a nagyobb büntetéstől, mert a mérkőzés ellenőre már általában ismeri a szurkolói rigmusokat.

A Nagyszombat ellen is azonnal szóltam, de mégis kaptunk egy ezer eurós büntetést, a nagyszombatiak pedig ezerötszáz eurósat. Mondjuk ebbe belejátszott a pirotechnika használata is. A Partizan Belgrád elleni kupamérkőzésen is kezdődött volna valami, azonnal közbeszóltam, így megúsztuk a büntetést, pedig ebben az UEFA nagyon keményen lép fel.

A nemzetközi színtéren 50-100 000 eurós büntetések repkednek, ahogy azt a Slovan is nagyon jól tudja. A Phare szervezete figyeli ezeket a dolgokat és esélytelen, hogy ezek a rigmusok ne jussanak ki a stadion kapuin kívülre is.    

Természetesen ilyenkor én sem jókedvemben szólalok meg, hanem mert ez a dolgom. Arra akarom ösztökélni őket, hogy ne az ellenfél csapatával foglalkozzanak, hanem a sajátunkéval. A bajnokságban a Slovan és a Nagyszombat szurkolói jönnek tetemesebb számban Dunaszerdahelyre. Egy tavalyi meccsen szépen megkértem őket, hogy tartsák tiszteletben a Nélküledet, mert az a klub himnusza, nem pedig a magyar himnusz. Mi sem zavargunk az Il silenzio alatt, ha Nagyszombatba látogatunk. Nem hallgattak rám, és olyankor, amikor az egész stadion énekel, nem tudok rájuk szólni. Ez nagyon fáj, de nem tudok ellene mit tenni.

Megfigyelhető, hogy ha valami oda nem illő zeng a stadionban, akkor a vendégszurkolókat hivatalos hangon szólítod meg, a mieinket pedig barátságosan.    

Ez az én ötletem volt, szerintem így nagyobb a hatás. Csinálhatnám ugyanolyan sablonosan feléjük is, de mindenki tudja, hogy én vagyok a bemondó. Szerintem hatok rájuk, mert általában rögtön abbahagyják. Jobban elfogadják a közvetlenebb hangnemet.

Milyen különleges helyzetek fordulhatnak elő egy mérkőzés során 2022-ben?

A járványnak köszönhetően immár öt cserelehetőség van. Ha mindkét csapat ki is használja ezt, akkor tíz alkalommal kell cserét bejelentenem. Ennyivel is több lett a munkám.

Azt hiszem, olyan eset is megtörtént, hogy hármas cseréhez készülődtünk, amely magában nem egyszerű, de erre reagálva az ellenfél is hármas cserére szánta el magát, így rövid időn belül hat változtatást kellett bejelentened.

Igen, és olyan eset is történt, hogy a cserék bemondása közben gólt lőttünk. Olyankor mindent meg kell szakítani, de ez automatikusan jön, nem kapok erre semmiféle utasítást. Tudom, mit kell csinálnom.

Rengeteg információt kell figyelni egy meccsen. Van segéded?

Igen. Amikor készülődnek a cserék, Dušan Chytil fia, Robo Chytil a pálya mellett ül egy adóvevővel, amely nálam is van, és azoknál, akik a LED kijelzőre kiírják a cserét. Ha változtatás készül, mindannyian halljuk, ki jön le és ki lép pályára. Ezt az információt már nagyjából egy perccel hamarabb tudom, még mielőtt a tartalék játékvezető felemelné a cserét jelző táblát. A gólnál és a sárga lapnál ugyanez a helyzet, azt is rámondják a fülemre. Robo Chytil közvetlenül a tartalék játékvezető mellett tartózkodik, és ők ketten egyeztetnek, ki kapta a sárga lapot vagy ki a gólszerző, hogy még véletlenül sem mondjunk be rossz nevet. Nekem ez nagy segítség, hiszen több szem többet lát. Gólnál például egy félperces zenét, a DAC gólhimnuszát játszom le, a nézők addig is tombolnak rá. Ezalatt felkészülök a gólszerző és a többi dolog bemondására.

Nagy különbség van aközött, hogyan jelentetted be régebben a gólokat, és hogyan a Világi-érában…

Persze. Az ember ezt-azt elles a külföldi meccsekről, de azt veszem észre, hogy amit mi vezettünk be, a Slovan és Nagyszombat már lekoppintotta, próbálnak minket utánozni, csak szlovák nyelven.

Ami a MOL Arénában elhangzik, annak elsőként államnyelven kell elhangoznia. Aztán lehet magyarul is, nálunk ez megengedett.

Elmondom szlovákul és magyarul, hányadik percben esett a találat, aztán jön a gól szerzőjének a neve, amit általában háromszor szoktam elmondatni a közönséggel. A mérkőzés állását is általában háromszor kérem, akárcsak a Hajrá, DAC rigmust a végén. Legutóbb a Nagyszombat ellen Krstović nevét talán négy alkalommal is skandáltattam, de ott hatalmas extázis kerített hatalmába engem is.

A rangadók után általában van egy hosszabb szöveged is, amit talán nevezhetünk utószónak is. Ez előre megírt vagy rögtönzés?

Utóbbi. Ott találom ki a szöveget, csak azt írom le előre, hogy kik lesznek a legközelebbi ellenfelek és hogy kit fogadunk a MOL Arénában. Az már a sokéves tapasztalat eredménye, ami a győztes meccsek vagy a döntetlenek után elhangzik.

Ha jó tudom, akkor nem a bemondókabinban ülsz, hanem előtte.

Nem ülök, állok. Ülve nem bírnám ki. Olyankor nem szabad hozzám szólni, mert kizökkentenek. Egész idő alatt összpontosítanom kell, nem beszélgethetek olyankor senkivel, mindent látnom és hallanom kell.

A hivatalos dolgokat érzelemmentesen mondod el, de amikor a gólszerző nevét skandáltatod a közönséggel, akkor te is kiadod magadból a feszültséget?

Az biztos. Főleg az első gólnál, mert az a legfontosabb, de mondjuk a Szered elleni 5:0-nál vagy a Nyitra elleni 6:0-nál az összes találatot ugyanúgy éltem meg. A rangadókon, a Nagyszombat, a Slovan vagy a Zsolna ellen természetesen más a hőfok, hiszen azokra az összecsapásokra nemritkán tízezres tömeg is kilátogatott. Ez más, mint amikor három-négyezer ember van jelen a stadionban. Próbálok akkor is ugyanúgy viselkedni, de az adrenalin akkor működik igazán benne, amikor rengetegen vannak.

Hogyan alakul a magánéleted?

Boldog nagypapa vagyok három unokával. A fiam oldaláról ikrek vannak, akiket az édesanyjukkal én hordok óvodába, mert az édesapjuk korán megy dolgozni. A harmadik kisunokám pedig Győrben van, őt is igyekszünk minél gyakrabban látogatni.

Egyéb tevékenységeid közül a lemezlovas pályafutásodat kísérem figyelemmel, és tudom, hogy újságos standjaid is vannak. Mindkét dolgot alaposan befolyásolta a koronavírus-járvány és a háború…

A járvány ideje alatt nagyon kevés rendezvény volt, mivel az éttermek, klubok be voltak zárva – legalábbis az első évben. A szilveszteri bulik is elmaradtak kétszer, idén viszont végre lesznek. Két évbe tellett, mire úgy-ahogy helyreálltak a dolgok. Az idei nyár is jó volt, és remélem, lassan elfelejthetjük a pandémiát, mivel nincsenek szigorítások sem. Nagyon nehéz időszak volt. A pandémia első évében, 2020-ban még mérkőzések sem voltak.

Annyira hiányzott a foci, hogy kimentem a stadionba, elkértem a kabinom kulcsát, a portás beengedett, én meg elkezdtem hangosan engedni a zenét.

Egy kis idő múlva megszólalt a telefonom, Nagy Krisztián hívott, aki megkérdezte, én vagyok-e a stadionban. Mondtam, hogy igen, erre ő, hogy csak nyugodtan zenéljek tovább, hadd jöjjön egy kis hangulat onnan ezekben a nehéz időkben. Fél óráig maradtam.

Apropó, zene. Változott a meccsek alatti repertoár is, néha nagy örömömre megszólal Bruce Springsteen Born in the USA című slágere is, ami egy igazi stadionzene. Milyen zenei ízlés jellemző rád most, mint hat évvel ezelőtt?

A tulajdonos kérésének megfelelően sokáig rockzene szólt, mert azzal fel lehet tüzelni az embereket. Az utóbbi időben azt az utasítást kaptam, hogy a fiataloknak szóló zene szóljon, így jelenleg főleg a house stílus szól a stadionban. Minden évben igyekszünk egy kicsit változtatni a repertoáron. Az új esztendő első mérkőzésén a Slovant fogadjuk, és ha minden jól megy, egy győzelem esetén átvehetjük a vezetést a tabellán. Remélhetőleg lesz legalább tízezer ember, hiszen ez egy óriási motiváció az egész tavaszra nézve. Nagy elvárásokkal és kíváncsian várjuk a tavaszt, hogy igazolunk-e új játékosokat, vagy ki távozik. A csallóközi ember kíváncsi. Nagyon remélem, hogy teltház lesz a pozsonyiak ellen, vagy legalább elérjük a tízezres nézőszámot. Mindenki szeretné átélni, ami a Nagyszombatnak és a Slovannak már sikerült – vagyis a bajnoki címet. Nehéz lesz egy ilyen kisvárosnak révbe érni, de megvan rá az esély.

Te és én is hetente kimondjuk, hogy Hajrá, DAC! Most is szépen szól, de ha tényleg a bajnoki címért fogunk küzdeni, akkor egyenesen gyönyörűen hangzik majd. Köszönöm a beszélgetést!  

Videóinterjú:
Interjú Bíró Tomival | SzerdaHelyzet Extra 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább