FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Szombat este, a rájátszás 6. fordulójában a táblázaton ötödik helyezett Rózsahegy együttesét láttuk vendégül a MOL Arénában. Aznap délután rendezték többek között a dióspatonyi Barátság futóverseny 43. évfolyamát is – nem semmi hagyomány a Csallóközben. De egy a focihoz köthető hagyományt szintén feljegyezhettünk, hiszen az európai kupaszereplésért folytatott küzdelmünk aktuális összecsapásán szeretett csapatunk immár a 150. mérkőzését abszolválta a szentélyben. Emlékszel még az elsőre szakadó esőben?
Az áprilisi szeszélyes időjárás ezúttal sem fogadta kegyeibe a nagyérdeműt, aznap szórványos (jég)eső váltogatta az erőtlen napsütést. Indokolt volt hát a meleg öltözék és az esőkabát, holott két hete még rövidnadrágban és egy szál pólóban indultunk útnak a stadionba. A találkozó előtt szurkolóink zöme megemlékezett egykori dobosunkról, a nemrég elhunyt Czafik Laciról is a stadion öreg kapujánál…
Négy veretlen találkozóval a hátunk mögött célunk nem lehetett más, mint a széria meghosszabbítása, mégpedig hazai pálya lévén egyértelműen győzelemmel.
Xisco Muñoz mester a múlt hetivel azonos kezdő tizenegyet küldött a pályára, ám öt védő helyett csak négyet alkalmazva, Andzouanát pedig feljebb tolva. Elvileg ezzel a kombinációval aktívabb focit játszhattunk volna, mégsem így történt. A veretlenségünk ugyan tovább tart, de az otthon megszerzett egy pont inkább csalódás, mint erény, hogy a lehetőségeink kihasználásáról inkább ne is beszéljünk. Számtalanszor elhangzik, miszerint a masszívan tíz emberrel védekező csapatok ellen nehéz futballozni, főként úgy, hogy a DAC taktikája sem elsősorban a támadásra, hanem védekezésre épül.
Hétközben engem is az a megtiszteltetés ért, hogy a DAC 120 éves jubileuma kapcsán készülő dokumentumfilmben kamerák elé állhattam.
Tősér Ádám rendező kérdésére, miszerint a szurkolók többsége borúlátó, holott a DAC évek óta az első háromba kerül és Európa-kupát játszik, a válaszom pusztán ennyi volt:
– Talán, mert nekünk már nem itt kéne tartanunk!?
Játék szempontból erre a gondolatsorra erősít rá a Rózsahegy elleni mérkőzés egyik jelenete, amikor a kedvező pozícióban lévő szélsőnk ahelyett, hogy beívelt volna, hátrafelé passzolt.
„Futni akartam, de beborult!” – bizonyára te is láttad már ezt a mémet valamelyik közösségi oldalon az égen egy szem bárányfelhővel.
Jelenleg egyszerűen ennyit tudunk, és balgaság lenne folyton a balszerencsére fogni a teljesítményt. Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésemre, hogy vajon emlékszel-e még arra a bizonyos első mérkőzésre a MOL Arénába? – megválaszolom: Hogyne emlékeznél, akkor még volt foci, és mert volt foci, voltak nézők is. A Rózsahegy ellen 4646-en váltottak jegyet, pedig az időjárást leszámítva – szombat lévén – szurkolóbarát időpontban került megrendezésre. Az első veszélyes helyzetre mindössze három percet kellett várni, aztán hosszú idő telt el míg újra eljutottunk a vendégek kapujáig.
Leginkább Andzouana volt elemében, de Trusa, Mendez és Brunetti próbálkozásait is feljegyezhettük az első félidőben.
Csere nélkül folytatódott a második 45 perc, Dimun távoli löketét újheggyel tolta szögletre a vendégek kapusa. A rózsahegyi védősor kemény falatnak bizonyult a továbbiakban, mindamellett eszük ágában sem volt a támadásokat erőltetni – remélem Popović nem hűlt az élénk szélben a nagy semmittevés közepette! Mindent bele! – harsant fel számtalanszor a B-közép, a pályán lévőkre azonban ez csupán tudásszintjük szerint hatott. A hajrában egy büntetőgyanús helyzetben a játékvezető sípja néma maradt, pedig azt belehetett volna fújni, spori!
Mivel a Zsolna nyerni tudott Zólyombrézón, így ismét lecsúsztunk a negyedik helyre. Hogyan tovább?
Jövő hét vasárnap DAC–Slovan rangadó odahaza a MOL Arénában. Mondanám, hogy majd akkor javíthatunk, de egy ilyen mérkőzés után csak napokkal később jön meg az ember focihoz való kedve. Aztán szokás szerint felszívja magát és elszántabban látja a sors lapjait. Gyerünk fiúk, csináljuk meg! Hajrá, DAC!
DAC 1904 – RÓZSAHEGY 0:0
DAC: Popović – Csinger, Kacharaba, Brunetti, Mendez (75. Redzic) – Herc (67. Ramadan), Dimun – Trusa, Vitális (87. Dolček), Andzouana – Koné (75. Goure).