Napjainkban már fel sem kapjuk a fejünket, ha azzal szembesülünk, hogy a férfi nemkívánatosan incselkedik egy hölggyel. Házasságon belüli erőszak, munkahelyi problémák nő és férfi között, sőt nemrég kiderült, hogy a művészvilágba is belopódzott a zaklatás.
De vajon ez csak mai jelenség, vagy volt már a múltban is, és valami oknál fogva nem mertek a hölgyek előrukkolni ezekkel a dolgokkal?
Emlékeztek kedves olvasók, amikor a csajok nyolcadik-kilencedik osztályban „cicisedtek”, és a volt pár srác, aki már akkor sem bírt a hormonjaival? Meg is tapizták a nagyszünetben rendesen őket.
Igen, volt pár lánynak bátorsága megmondani az osztályfőnöknek, és voltak, akik nem szóltak az ilyen esetekről.
Talán érdekes a párhuzam a magyar művészvilágban napjainkban kibukott zaklatási ügyek és a múlt rendszer iskolai példái között, de az tagadhatatlan, hogy az érintett férfiak zöme még azokat az iskolákat járta.
Bár azt sem tehetjük meg, hogy az ilyen eseteket csak a múlt rendszer hibájaként fogjuk fel, hiszen a fejlett nyugati társadalmak sem mentesek az ilyen esetek alól.
Bennem erősen megfogalmazódott a kérdés, vajon ezekben az esetekben kimondottan csak a férfiak, férjek vagy a felettesek a hibásak, akik kihasználják helyzeti előnyüket?
Volt egy esetem, talán nem idevágó, de leírom. A közösségi portálok egészen nyitottá teszik a világunkat és olyan emberek napjaiba is betekintést engednek, akiket nem ismerünk személyesen.
Egy bejegyzés alatt eléggé közönséges hozzászólások jelentek meg, obszcén szavakat sem nélkülözve, mégpedig neves, „értelmiségi” személyek billentyűzete által. Meg is jegyeztem, hogy ez talán nem ildomos. 🙂
A válasz egyszerű és tömör volt:
„Ennek már megint bele kell szólni, mit okoskodsz, menj vissza a tieidhez”!
Megjegyzem, az illető hölgy volt.
…hát mit mondjak, jobban is érzem ott magam.