A cikk megjelent a Klikk Out 2011/12. számában. Előfordulhat, hogy a cikk némely részei már nem aktuálisak, az eredeti hangulatának és üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta. 1. rész
A. Szabó László
(pedagógus, Dunaszerdahely alpolgármestere)
Mivel eredendően irodalom elméletet és műelemzést oktattam egyetemistáknak, sőt az Irodalmi Szemlét is szerkesztettem, viszonylag sok könyvvel kerültem közelebbi kapcsolatba. Ennek ellenére (vagy épp ezért) nagyon nehéz lenne választani közülük.
Ha mégis ki kell egyet emelni, nyári olvasmányélményemet említeném, José Saramago Halálszünet című könyvét. A történet lényege, hogy egy tízmilliós országban egyik napról a másikra nem hal meg senki, s ez rengeteg bonyodalommal jár. Beindul a kegyeleti turizmus, felüti fejét a „mapphia” is, majd fél év elteltével a nőnemű Halál a korábbitól szokatlan módon kezd újra munkához. Minden rendben is lenne, de egy kiszemelt férfi esetében nem működnek a dolgok…
Egyébként a fantasztikummal és irrealitással átszőtt regény sok-sok gondolata juttatta eszembe mindennapjainkat, s már csak ezért is megérte elolvasni.
PaedDr. Horváth Kinga, PhD.
(egyetemi oktató, Dunaszerdahely város /egykori/ képviselője)
Én John Shors Taj Mahal című művét említeném meg. Egy rendkívül megkapó családi történet részesei lehetünk e könyvet olvasván. A történetet, a lélegzetelállítóan izgalmas, 17. századi császári udvarban zajló eseményeket, Jahanara hercegnő meséli el unokáinak a Yamuna folyó partján ülve.
A történet szellemi üzenete az őszinte, tiszta és mély szülői szeretetről és a partneri szerelem erejéről szól. Számomra nagyon megnyerő módon lép a regényben az előtérbe a nőiesség. A nő ebben a történetben nem csupán egy alaktalan főhős, a történetet szövő elbeszélő, hanem egy szimbólum. A bölcsesség, erő, határozottság, tudás és nem utolsósorban a szerelem jelképe. Amit azért is fontosnak tartok hangsúlyozni, mert az akkori, a mélyen gyökerező társadalmi, faji és vallási előítéletekkel rendelkező Hindusztánra ez korántsem volt jellemző.
A regényben szerepet kap az udvari pompa, káprázatosság, építészeti szépség, sőt tökéletesség éppúgy, mint a szegénység, elnyomás, brutalitás, testvérharc. Az író lenyűgöző stílusa magával ragadja az olvasót és maradandó irodalmi élményt nyújt mindazoknak, akik e könyvet a kezükbe veszik.