Az érdekelt, ahogy a háború embertelenségével az emberre hat: ott, ahol a harcok épp folynak, és itt, a viszonylagos biztonságban, miközben ez a két pont vészesen közel van egymáshoz.
Azt a „medvét” éltetik, aki már sokadszorra döntötte nyomorba a közelmúltban ezt a régiót (1848, 1945, '56, '68), a "felszabadítás" után pedig pöffeszkedett rajtunk még évtizedekig.